Különleges az idei esztendő Kapros Anikó életében, hiszen tavaly az angol nyílt teniszbajnokságon elért sikerével berobbant a legjobb százba, majd januárban az Austral Openen, Mandula Petrát emlékezetes csatában legyőzve, a negyedik fordulóig jutott. A jó sorozatnak köszönhetően a világranglistán a 46. helyre lépett előre, s ezzel biztosította helyét az athéni olimpián. Azóta azonban a tanulás került előtérbe, ami az utóbbi hónapokban a játékán is meglátszik.
– A sportban az olimpiai részvétel kiharcolása volt a legfontosabb az idén, s miután sikerült, a tanulás lett fontosabb – mesél az utóbbi hónapok nehézségeiről Kapros Anikó. – Nagyon fárasztó egyeztetni a két dolgot. A versenyekre vittem magammal a könyveimet, s minden lehetséges pillanatot kihasználtam a tanulásra. Az írásbeli óta ugyan többet tudtam edzeni, de a konditerembe csak kevésszer jutottam le. Ma fejezem be az érettségit, s attól kezdve ismét a tenisz kerül az előtérbe.
Erre szükség is van, ugyanis Wimbledonban komoly kihívás vár rá: a tavalyi sikerek miatt sok pontot kellene megvédenie. Londonban persze bármi megtörténhet, ez a legkiszámíthatatlanabb Grand Slam-torna, hiszen a mezőny évente csupán két-három füves pályás viadalon vesz részt.
– Éppen ezért nincs akkora jelentősége, ki mennyit gyakorol füvön, sokkal inkább annak, hogy a gyors talaj mennyire felel meg a stílusának. Aki pötyögős, védekező teniszt játszik, annak nehezebb, de én szeretem, mert ott jól érvényesül a keményebb stílusom. Az sem katasztrófa, ha nem tudom megismételni a tavalyi eredményemet, az első százból akkor sem esem ki, a következő hónapokban pedig behozhatom a lemaradást.
Az idén először az olimpián is lehet világranglistapontokat gyűjteni, ezért az athéni szereplés nem csupán presztízskérdés.
– A Roland Garros óta kemény borításon készülök. Vidéken ugyan van már füves pálya, de nem járt volna annyi előnnyel, ha ott edzek, mint amekkora fáradság a sok utazás. Nagyobb baj, hogy a hazai pályák nincsenek igazán jó állapotban, most is egy összevissza töredezetten gyakorolok. Éppen emiatt Wimbledon után kimegyek három hétre az Egyesült Államokba, ahová meghívtak egy csapatversenyre. Kaliforniában lesz a központ, ami kiváló felkészülés az olimpián várható negyvenfokos melegre, ráadásul ugyanúgy, mint Athénban, kemény borításon játszhatok, napi egy meccsel visszanyerhetem a formámat.
A rendkívül tehetséges játékos, aki 2000-ben megnyerte az Austral Open juniorversenyét, úgy érzi, a következő esztendőkben válhat igazán éretté, s akkor már a legjobbak közé is bejuthat.
– Sokakkal ellentétben én csak tizenegy évesen vettem részt életem első versenyén, sőt a szüleim később sem erőltették, hogy korán kezdjem a játékot a felnőttek között. Tizenhét évesen többnyire juniortornákon indultam, s most a kényszerből erényt próbálok kovácsolni, hiszen így remélhetően tovább is bírom majd a versenyzést. Nem hiszem, hogy bármiről is lemaradtam volna. Mandula Petra 26 éves, most lett igazán jó játékos, s még remek évei lehetnek. Nekünk magyaroknak a legnagyobb hátrányunk az ellenfelekkel szemben a rosszabb menedzselés, ami még a legjobb ötven közé kerülve is érezhető, nekem például a mai napig nincs egyéni szponzorom.
Pusztító szélvihar, légzuhatag, és jég csapott le Pest vármegyére + videók + fotók
