Kecskemétről indul a csúcs felé

Atlétika Az atlétika egyik leglátványosabb versenyszáma, a férfi magasugrás hazánkban hosszú évekig válságban volt, versenyzőink még a nemzetközi viszonylatban alacsonynak számító 227 centiméteres magyar rekordot sem tudták megközelíteni. Aztán vasárnap végre felcsillant a remény: Boros László beállította a csúcsot, s ezzel kivívta az olimpiai indulást is.

Salánki Miklós
2004. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Boros László határozottan állítja, hitt abban, hogy megugorja a 227 centiméteres olimpiai B szintet, mert ez álmában háromszor is sikerült neki. A valóságban azonban elég távol volt ettől, mert a szabadtéri idényben először 210, majd 215 centiméteres eredményt ért el.
– Az volt a baj, hogy az idény elején a nagy akarásnak nyögés lett a vége – magyarázta a Kecskeméti ARC versenyzője. – Szombaton a szombathelyi versenyt elmosta az eső, ezután azért szorítottam, hogy Zalaegerszegen ne essen. Szerencsémre tizenkét órakor kezdődött a magasugrás, ugyanis fél kettőkor már csöpögött az eső. A csúcsbeállításom után pedig zuhogni kezdett, bizonyítván, hogy a sportban sem elegendő a megfelelő forma, a jó eredményhez szerencse is kell.
Az indulásnál is segítette Fortuna Boros Lászlót, mert Táborfalván, ahol általános iskolába járt, testnevelő tanára, Ecsedi László nem csupán felfigyelt a társainál húsz centiméterrel magasabbra ugró tanítványára, hanem foglalkozott is vele. Így amikor az általános iskola elvégzése után tizenöt évesen a Kecskeméti ARC atlétája lett, megfelelő alapról indult. A kecskeméti szakosztályban a huszonkét éves magasugró hat éve Simity László irányításával készül. A fiatal versenyző tehetségét már egy év után igazolta, amikor 197 centiméterrel serdülőbajnokságot nyert. Azóta folyamatosan fejlődött, évente egy-két centiméterrel közelebb került az országos rekordhoz.
– Sotomayor kettőszáznegyvenöt centiméteres világcsúcsa rám nem hatott taszítóan, mert amikor elkezdtem atlétizálni, csak magammal és a hazai mezőnnyel foglalkoztam. Nekem az is nagy siker volt, amikor öt évvel ezelőtt indulhattam az ifjúsági világbajnokságon, amelyen kettőszázöttel döntős lettem.
A huszonkét éves magasugró olimpiai indulása a fedett pályás idényben vetődhetett fel, amikor 224 centiméteres egyéni csúcsot ugrott, s ezt a magasságot a budapesti világbajnokságon is átvitte, amelyen tizedik lett. Ezután már reális célnak tűnt a 227 centiméteres szint elérése. A kecskeméti ugró számára előnyös lehet, hogy a csúcsbeállítás már június elején sikerült, mert így nyolc hete maradt az olimpiai felkészülésre. Tisztában van azzal, hogy a nyári játékokon nagyon magas lesz a mérce, hiszen már az idén tizenegyen értek el 230 centiméteren felüli eredményt.
Az olimpiai szereplés kiharcolásával ez évi egyik célját már elérte, de a másik, a csúcsdöntés még hátra van. Az olimpiáig még három versenyen szerepel majd, a hét végén Európa-kupán indul Isztambulban. Csúcstartóként szeretne elutazni Athénba, ahol rekordbeállítással valószínűleg döntős lehetne.

A távolugró Ajkler Zita (Nyíregyháza) 676 centiméterrel győzött Debrecenben, és így teljesítette az olimpiai A szintet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.