Kecskemétről indul a csúcs felé

Atlétika Az atlétika egyik leglátványosabb versenyszáma, a férfi magasugrás hazánkban hosszú évekig válságban volt, versenyzőink még a nemzetközi viszonylatban alacsonynak számító 227 centiméteres magyar rekordot sem tudták megközelíteni. Aztán vasárnap végre felcsillant a remény: Boros László beállította a csúcsot, s ezzel kivívta az olimpiai indulást is.

Salánki Miklós
2004. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Boros László határozottan állítja, hitt abban, hogy megugorja a 227 centiméteres olimpiai B szintet, mert ez álmában háromszor is sikerült neki. A valóságban azonban elég távol volt ettől, mert a szabadtéri idényben először 210, majd 215 centiméteres eredményt ért el.
– Az volt a baj, hogy az idény elején a nagy akarásnak nyögés lett a vége – magyarázta a Kecskeméti ARC versenyzője. – Szombaton a szombathelyi versenyt elmosta az eső, ezután azért szorítottam, hogy Zalaegerszegen ne essen. Szerencsémre tizenkét órakor kezdődött a magasugrás, ugyanis fél kettőkor már csöpögött az eső. A csúcsbeállításom után pedig zuhogni kezdett, bizonyítván, hogy a sportban sem elegendő a megfelelő forma, a jó eredményhez szerencse is kell.
Az indulásnál is segítette Fortuna Boros Lászlót, mert Táborfalván, ahol általános iskolába járt, testnevelő tanára, Ecsedi László nem csupán felfigyelt a társainál húsz centiméterrel magasabbra ugró tanítványára, hanem foglalkozott is vele. Így amikor az általános iskola elvégzése után tizenöt évesen a Kecskeméti ARC atlétája lett, megfelelő alapról indult. A kecskeméti szakosztályban a huszonkét éves magasugró hat éve Simity László irányításával készül. A fiatal versenyző tehetségét már egy év után igazolta, amikor 197 centiméterrel serdülőbajnokságot nyert. Azóta folyamatosan fejlődött, évente egy-két centiméterrel közelebb került az országos rekordhoz.
– Sotomayor kettőszáznegyvenöt centiméteres világcsúcsa rám nem hatott taszítóan, mert amikor elkezdtem atlétizálni, csak magammal és a hazai mezőnnyel foglalkoztam. Nekem az is nagy siker volt, amikor öt évvel ezelőtt indulhattam az ifjúsági világbajnokságon, amelyen kettőszázöttel döntős lettem.
A huszonkét éves magasugró olimpiai indulása a fedett pályás idényben vetődhetett fel, amikor 224 centiméteres egyéni csúcsot ugrott, s ezt a magasságot a budapesti világbajnokságon is átvitte, amelyen tizedik lett. Ezután már reális célnak tűnt a 227 centiméteres szint elérése. A kecskeméti ugró számára előnyös lehet, hogy a csúcsbeállítás már június elején sikerült, mert így nyolc hete maradt az olimpiai felkészülésre. Tisztában van azzal, hogy a nyári játékokon nagyon magas lesz a mérce, hiszen már az idén tizenegyen értek el 230 centiméteren felüli eredményt.
Az olimpiai szereplés kiharcolásával ez évi egyik célját már elérte, de a másik, a csúcsdöntés még hátra van. Az olimpiáig még három versenyen szerepel majd, a hét végén Európa-kupán indul Isztambulban. Csúcstartóként szeretne elutazni Athénba, ahol rekordbeállítással valószínűleg döntős lehetne.

A távolugró Ajkler Zita (Nyíregyháza) 676 centiméterrel győzött Debrecenben, és így teljesítette az olimpiai A szintet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.