Nyolc éve kezdődött a prágai sikertörténet

L A B D A R Ú G Á S Okkal büszke a cseh szövetségi kapitány, Karel Brückner. A mester nem jár messze az igazságtól, amikor csapata nagyszerűségét hangsúlyozza, hiszen a cseh válogatott kétgólos hátrányból fordított, és harcolta ki a győzelmet Hollandia ellen. Pavel Nedved sem fukarkodott a jelzőkkel, ő fantasztikusnak nevezte a meccset. Nem mellesleg, a csehek a mezőnyből elsőként jutottak a legjobb nyolc közé.

Gólt ugyan nem szerzett, mégis a cseh–holland mérkőzés legjobbjának választották a tavalyi év aranylabdását, Pavel Nedvedet. „Varázslatos este volt – mondta a Juventus játékosa. – Rászolgáltunk a győzelemre. Habár a mérkőzés elejét megint átaludtuk, utána óriási energiákat mozgósítottunk, s ennek köszönhettük a diadalt.”
Csehország elsőként jutott a negyeddöntőbe, s ez a mostani alakulat képes lehet arra is, hogy a nagy elődök nyomába lépjen. A Josef Masopust fémjelezte társaság a legelső Európa-bajnokságon, 1960-ban bronzérmet nyert, s ugyanaz a garnitúra két évvel később a chilei világbajnokságon ezüstérmes lett. A sikereket követően átmenetileg leléptek a kontinensfutball színpadáról, 1970-ig hiányoztak a seregszemlékről. Az első nagy diadalt 1976-ban aratták, Belgrádban bejutottak az Eb döntőjébe, és ott 11-esekkel győzték le a világbajnok NSZK válogatottját. A fináléról Panenka emlékezetes pimasz büntetőjét azóta is gyakran felidézik, valamint a csatártársai, úgy mint, Dobias, Nehoda, Pivarnik vagy a kapus Viktor alakításait. Négy évvel később Olaszországban a harmadik helyen zártak, de aztán 1996-ig esélyük sem volt megközelíteni a korábbi sikereket. Nyolc éve aztán az angliai kontinensviadalon Csehország a döntőig menetelt, ahol Németország csak Bierhoff aranygóljával tudott nyerni. A csehek persze mindig gondoskodnak arról, hogy beszéljenek róluk, akár nyernek, akár nem, s lehetőleg ne a botrányokról, hanem a csodagólokról. Panenka büntetője 1976-ban, Poborsky bokamozdulata 2000-ben vált emlékezetessé, s most Baros bombalövése, illetve annak előkészítése adott okot az elismerő csettintésre.
A mostani gárda jobb a nyolc évvel ezelőtti alakulatnál. Nedved már akkor is játszott, de 1996-ban még nem ő volt a válogatott karmestere. A Juve középpályása ma a cseh labdarúgás egyik legnagyobb egyénisége, s tavaly annak ellenére értékelték teljesítményét Aranylabdával, hogy balszerencsés módon két sárga lap miatt hiányzott a BL-döntőről. Már négy esztendeje is remekül összefogta a cseh gárdát a holland–belga Eb-n, ám akkor a hollandok egy ajándék 11-essel felülkerekedtek, s mivel a későbbi győztes Franciaország ellen is kikaptak egy parádés találkozón, a csoportmérkőzések után búcsúzhattak.
De nem mondtak le álmaikról, éremért jöttek Portugáliába. Smicer és Koller a Nedved-féle generáció tagja, harmincon túliak. Koller kosárlabdázónak is elmehetne, 202 centiméter, négy éve az Anderlecht játékosaként a belga élvonal legjobb játékosának választották. De, hogy milyen értékes munkát végeznek Csehországban, arra az új generáció néhány egyénisége jelent ékes bizonyítékot. Az Európa-bajnokságon is megcsodált Baros még csak 24 éves, de már három éve a Liverpool játékosa. Vele egyidős Rosicky, ő a Dortmund klasszisa, már a négy évvel ezelőtti tornán is részt vett.
Valamit nagyon jól csinálnak…

---

---