Tegnap délelőtt hiányzott az olimpiára készülő női kajak- válogatott edzéséről Janics Natasa, aki a formaruha átvétele után a szövetség sajtótájékoztatóján vett részt.
– Négy éve Natasa Janics negyedik lett az olimpián. Akkor gondolt arra, hogy Athénban magyar színekben már Janics Natasaként rajtol?
– Ez nem hirtelen jött ötlet volt. Már az olimpia előtti évben átjártam Magyarországra edzeni, ahol Rozsnyói Katalin irányításával készültem. Ha a sydneyi döntőben nem bámészkodom, akkor a dobogóra is felállhattam volna. Ha érmet nyerek, akkor is átköltöztem volna Magyarországra. Jugoszláviában ugyanis nem volt támogatóm, de riválisom sem. Itt viszont a világ legjobb kajakosaival készülhetek együtt. Tudom, a nehezebb utat választottam, de a sportban csak így lehet feljutni a csúcsra.
– Sportpályafutása alakulásában meghatározó szerepe volt édesapjának, a világbajnok kajakosnak, Milan Janicsnak. Tragikus körülmények között, 2002-ben meghalt. Hogyan viseli el a hiányát?
– Apám sohasem erőltette a kajakot, sőt azt szerette volna, ha más, Jugoszláviában jobban elismert sportágat választok. Gyerekkoromban tornáztam, kézilabdáztam és teniszeztem is. Fiútestvéreim és a barátaim közül is többen kajakoztak, s nekem is megtetszett ez a sportág. Nehéz, de csodálatos évek voltak, a család sokszor együtt edzett, versenyzett. A szörnyű autóbaleset 2002 karácsonyán történt. Azóta…
Natasa nem tudta befejezni a mondatot, pedig edzője és társai szerint is keménységének köszönheti sikerét. Kis szünet után folytatjuk a beszélgetést.
– Négy éve költözött át Magyarországra, ahol Kovács Katiék mögött csak másodhegedűs lehetett. Minek köszönheti az idei kiugró fejlődését?
– Sok mindennek, de elsősorban az olimpiának. Négy éve nem kellett kiharcolnom a részvételt Sydneyben. Ezúttal viszont a világ legjobb női kajakosát, Kovács Katit kellett megelőznöm ahhoz, hogy indulhassak Athénban, ezért sokkal tudatosabban készültem. A télen sikerült a technikámon javítani, utána megkaptam a magyar állampolgárságot, ezután jól sikerült a sevillai edzőtáborozás. Tehát minden összejött ahhoz, hogy felvehessem a versenyt a válogatókon Kovács Katival az olimpiai indulásért.
– A világ legerősebb női válogatottjában a három olimpiai versenyszám közül kettőben szerepel. Ez nem csupán lehetőséget, hanem felelősséget is jelent.
– Számomra az olimpiai szereplés nem teher, hanem olyan lehetőség, amiért keményen megdolgoztam. Tisztában vagyok azzal, hogy az olimpia nem világbajnokság vagy Európa-bajnokság. Ez teljesen más verseny lesz. Apám például háromszor lett világbajnok, de olimpián ezüstöt nyert. Őérte is fogok küzdeni Athénban.
– Az egyes és a páros döntője között mindössze egyórányi különbség lesz. Az edzéseken hogyan készül erre a nem mindennapi megméretésre?
– Amióta elkezdtem kajakozni, minden edzésen erre készülök. Ha semmi nem jön közbe , akkor a két versenyszámban való indulás nem okozhat problémát. A szakemberek szerint a női kajakosok és a férfi kenusok teljesítményét össze lehet mérni. Egyesben kétszer versenyeztem a kenus Joób Mártonnal, mindkétszer megvertem. Kettesben Kovács Katival négyszer mentünk a Kolonics, Kozman kettőssel, s 4-0-ra vezetünk. Persze, ez csak felmérő, de úgy vélem, jó jel.
Jelesre vizsgázott a jövő. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján Baráth Etele elnök bejelentette: egyéves együttműködési szerződést kötöttek a Pfizer Hungary gyógyszergyártó céggel, amely Janics Natasának is az egyéni szponzora lett. Angyal Zoltán szövetségi kapitány Poznanból érkezett a tájékoztatóra, ahol a múlt hét végén a sportág utánpótlása kitűnőre vizsgázott, versenyzőink az ifjúsági és utánpótlás Európa-bajnokságon 11 arany-, 4 ezüst- és 9 bronzérmet nyertek. A kapitány szerint az érmesek közül kiemelkedett a Paksy Tímea, Benedek Dalma kettős és a három aranyérmet nyerő Kucsera Gábor. A jövő után a kapitány a jelenről beszélt, arról, hogy szerencsére eddig sérülés, betegség nem akadályozta az olimpiások felkészülését. A három szakág legjobbjai a jövő héttől tíz napon keresztül Szolnokon edzenek.
