Szuper kapus az újvárosi ketrec előtt

J É G K O R O N G Szuper – Dunaújváros. Szuper lesz a Dunaújváros? Egyelőre annyi biztos, hogy Szuper Levente egyéves szerződést kötött a négyszeres magyar bajnok, hatszoros kupagyőztes újvárosiakkal. A kérdés megválaszolására ellenben még várni kell, mindazonáltal a kapus képességeit ismerve nem kizárt, a neve hamarosan mint jelzős szerkezet is odabiggyeszthető lesz a csapatnév elé.

Utoljára az FTC színeiben játszott Magyarországon, de nem dacból szerződött most a Dunaújvárosi AC-hez.
A DAC-ba? „Igen, oda” – jelenti ki, a nyomatékosítás kedvéért pedig az elegáns zakóra felveszi az Acélbikák piros színű mezét. Profi, minden rezdülésén érződik. Ahhoz képest, hogy 1997 márciusában a jó emlékű Budapest Sportcsarnokban ferencvárosi szurkolók ezrei kérdezték egymástól, „Te, ki ez a nagyon ügyes fiú?”, hogy a bajnoki cím megszerzése után hihetetlen szerényen, láthatóan elfogódottan nyilatkozott a rá váró újságíróknak… Hiába, az idő megtette hatását, Szuper Levente hét esztendőn át külföldön, az egyéves németországi kiruccanást követően a tengerentúlon élte a hokisok kegyetlen légióséletét. Egyedül, távol a szülőktől, a barátoktól. Mindent alárendelt a jégkorongnak, a médiával való kapcsolattartás fontosságát is felmérte, igazi profi vált belőle. És ez a profi fiatalember a következő hokiidényben újra egy magyar csapatban folytatja a pályafutását.
„Hosszú és fárasztó napok, hetek végére tettem pontot” – fogalmazza meg gondolatait a 2000-ben a negyedik körben a Calgary Flames által draftolt kapus, aki NHL-mérkőzésen még nem léphetett a jégre, „csupán” a cserepadon ült tíz alkalommal. Nem titok, elsősorban azért tér haza, mert az észak-amerikai profiliga, az NHL a klubtulajdonosok és a hokisok érdekvédelmi szervezete közötti bérvita miatt szünetel – ezzel amúgy ő a 187. „észak-amerikai” profi, aki Európában kezdi meg a 2004/05-ös szezont.
„Természetesen nem adom fel az álmaimat, továbbra is a céljaim között szerepel, hogy NHL-találkozón álljak a kapuba, ám az ismert körülmények miatt úgy láttam a legjobbnak, ha egy évig hazatérek. Különösen azok után, hogy a lovaglóizom-sérülésem miatt kútba esett a berlini szerződésem” – teszi hozzá, majd megjegyezi: olyannyira biztosnak tűnt a német bajnoki ezüstérmes Eisbären Berlinnel való megállapodás, hogy a másik két érdeklődőt, a Manheimet és a Nürnberget voltaképpen tárgyalás nélkül kosarazta ki. Így végül Magyarországon kötött ki.
„Nem tartom visszalépésnek, hogy idehaza folytatom a pályafutásomat, különben is, rajtam múlik, jobb kapus leszek-e vagy sem. Az utóbbi években rengeteget fejlődött itthon is a sportág, úgyhogy nem aggódom, noha kétségtelen, érdekes lesz néhány helyen a jégre lépnem. Sok meccs vár rám, bajnokik, Interliga-találkozók és a válogatottbeli szereplés. Nagyon örülök, hogy végre korlátlanul a kapitány rendelkezésére tudok állni, ez rengeteget nyomott a latba. Emellett fontosnak tartom, hogy a fiataloknak is visszaadjak valamit abból, amit én kaptam egykor a nevelőedzőmtől, Bálint Attilától. Dunaújvárosban lehetőség szerint a fiatal kapusokkal is foglalkozom, próbálom átadni azt, amit nekem tanítottak. És nem utolsósorban hadd említsem meg a közönséget, amely mindig mellettem állt, nekik is szeretnék bizonyítani” – fogalmazott a 23-szoros válogatott hokis, aki az említett sérülését követően, ha minden jól megy, hétfőn állhat munkába új állomáshelyén. „Rettentően hiányzik, hogy végre egy közösséghez tartozzak” – említi meg.
Természetesen Kőhalmi Tibornak, a DAC szakosztálya elnökének fülig ért a szája a boldogságtól: az utóbbi években leginkább az anyagi gondokról, a megszűnés lehetőségéről szólt az újvárosi hoki, ám a támogatóknak, az új gazdasági társaságnak hála talpra állt, ma ott tart, hogy hazánk legelismertebb játékosát is magához tudta csábítani.
„Levente leigazolása egy fontos része a csapatépítésnek, ráadásul ebből nemcsak mi, hanem a válogatott is rengeteget profitálhat. Azt ugyan nem várhatjuk, hogy egymaga nyerje meg nekünk a bajnokságot, ám azt határozottan ki merem jelenteni: vele, illetve a szlovák Martin Mintellel jelentősen nőttek az esélyeink. Mindazonáltal ha szükség lesz rá, és anyagilag is megengedhetjük magunknak, a januári határidőig még újabb játékosok érkezhetnek hozzánk, ebből is látszik, komolyan gondoljuk, hogy legyőzzük nagy riválisunkat, az Alba Volánt” – magyarázza Kőhalmi Tibor.
Visszatérve Szuper Leventére, adódik a kérdés: az NHL elindulása esetén is biztosan rajta marad az újvárosi mez?
„Ezzel kapcsolatban szóbeli egyezség van közüttünk, ha jelentkezik valaki értem, akár tárgyalóasztalhoz is ülhetünk a dunaújvárosi vezetőkkel együtt – adja meg a választ a kitűnő kapuvédő, ám a szurkolókat megnyugtatva aztán hozzáfűzi: – Ha elkezdek valamit, azt szeretem is befejezni!”