A menedzser hálójában

Varga Zoltán, Torghelle Sándor, Kenesei Krisztián, Mészöly Kálmán, Peter Pellady. Különös társaság, de egyfajta logika szerint az új esztendőben a magyar labdarúgás legfontosabb szereplőit gyűjti csokorba. A Nemzeti Sport ezen öt emberre szentelt teljes oldalas írást 2005-ben, s hát a szaklap prioritásait illik figyelembe venni. Az öt főhöz kötődően egy találós kérdést is feltehetnénk: melyikük a kakukktojás?
Mészöly Kálmánt és Varga Zoltánt senkinek nem kell bemutatni, ismert szókimondásuk mindig érdekessé teszi őket; Kenesei Krisztián és Torghelle Sándor pedig mégiscsak válogatott játékosok. Marad Peter Pellady. Hogy ő kicsoda? A válogatott menedzsere. S ezen minőségében magasan az eddigi legjobb. Menedzser őelőtte ilyen gyakorisággal és terjedelemben sohasem osztotta, oszthatta meg véleményét az olvasóközönséggel. Arról már nem is beszélve, hogy menedzsernek őelőtte eszébe nem jutott volna, hogy lemondásra szólítsa fel a liga vezetőségét. De továbbmegyek: erre eddig nemhogy menedzser, de a jól ismert hőzöngőket leszámítva senki sem vállalkozott a magyar labdarúgásban. Peter Pellady tehát véletlenül sem kakukktojás, ő maga a kakukk, aki vészjóslóan kuvikol.
Téziseit a Nemzeti Sport vasárnapi számában fejtette ki. A menedzsertől pontokba szedett programot várnánk, hiába. Megtudjuk ellenben, hogy irodáját fitneszterem, számítógépes szoba, plazmatévé, Marilyn Monroe-t idéző titkárnő teszi lakályossá, s a parkolóban a Mercedes csúcsmodellje várja gazdáját. Aki ennyi mindent elért, az csak kiváló üzletember, kiváló menedzser lehet! S bizony, hála Peter Pellady áldásos tevékenységének, cégek egész sora támogatja a magyar labdarúgást. Ne is vetemedjünk arra az eretnek gondolatra, hogy a szerződésekből valami neki is csurranhat-csöppenhet. Mondandóját összegzendő ennek ő maga megy elébe: „Több mint egy éve dolgozom a magyar futballban, ezalatt sok mindent tettem, így talán van már némi alapom arra, hogy véleményt formáljak.” E vélemény lényege pedig az, hogy a liga vezetői mondjanak le, mert „hiteltelen emberekkel nem lehet előrelépni.”
Nosza, elő az erkölcsi bizonyítványokkal! Szieben Lászlóról és Mészöly Kálmánról, merthogy elsősorban róluk van szó, sokat tudunk. Jót is, roszszat is. Ideje volna végre Peter Pelladyt is megismerni. Az átlagos újságolvasó csak annyit tud róla, hogy jelentős szerepe van Lothar Matthäus Magyarországra csábításában, s persze azt, hogy sikeres üzletember. A kíváncsiskodóbbak ezt a képet azzal árnyalják, hogy azok a sikerek korábban a szexiparban születtek. Az persze már csak a múlt, nyilván ott is lehet tisztességesen üzletelni, s a menedzser példája megerősít bennünket abban, hogy az „iparon” van a hangsúly, nem a szexen és a futballon. Aki ahhoz ért, bármely területen érvényesül.
A stílus már nehezebben alakítható. Peter Pellady erre is jó példát szolgáltat. A cikkhez mellékelt fotó (amint a menedzser gyengéden, szerényen, mégis erőt sugározva, fél karral átöleli a bal kezében futball-labdát tartó Lothar Matthäust) mindennél többet árul el az üzletemberről.
Szegény Lothar Matthäus. Nem támaszkodik Peter Pelladyra, hanem a hálójában vergődik. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként nem Szieben László és Mészöly Kálmán, még csak nem is Kenesei Krisztián és Torghelle Sándor sodorja veszélybe, hanem Peter Pellady. Matthäus a nimbuszával, ha tényleg akarja, az eredményektől függetlenül az idők végezetéig lehet magyar szövetségi kapitány. Csak a menedzserét kell hogy jobban megválogassa.