Frank(ó) formában

A Minardi kedden délután Ausztriában bejelentette, hogy az idei Forma–1-es autós vb-n az osztrák Patrick Friesacher indul majd a holland Christijan Albers társaként a versenyeken. Ezzel elkeltek a helyek az F–1-ben.

Most ne azon keseregjünk, hogy Baumgartner Zsolt kapun kívül került! Ő amúgy is függő változó a történetben, akiről azért kiderült, hogy alkalmas az F–1-re. Ám nem ő tehetett róla, hogy a 2003-as Magyar Nagydíj előtt megsérült Ralph Firman helyére beugorhatott a Jordan-kocsiba, és első magyarként versenyezhetett a Forma–1-ben. Szintén nem ő intézte el, hogy a 2004-es idényt a sorozat (boksz) utcahosszal legrosszabb csapatában versenyezhesse végig. S ahhoz sincs sok köze, hogy 2005-ben ezt nem teheti meg.
Frank Tamás menedzser a kulcsfigura. A magyar és osztrák állampolgárságú üzletemberrel akkor beszélhettem személyesen, amikor Baumgartner debütált az autós gyorsasági vb-n. Egy hurráhangulattól csöpögő sajtótájékoztató után azt kérdeztem Franktól, mennyiben érzi sport-, s mennyiben üzleti sikernek a történteket annak fényében, hogy a Forma–1 köztudomásúan legalább annyira üzlet, mint amennyire sport. Azt gondoltam, ha akarja, így kidomboríthatja a maga menedzseri szerepét, de Frank inkább hülyének nézett, és kikérte magának a kérdést: szerinte ez tisztán sport, semmi köze a pénzhez.
Az az ember mondta ezt, aki érdekelt a magyarországi futam jegyeit értékesítő Ostermann Forma–1 Kft.-ben, illetve a versenyt rendező Hungaroring Sport Rt.-ben. Az az ember mondta ezt, aki egy éve hajszál híján bepalizta Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszteren keresztül a magyar államot négymillió dollárral, cserébe Baumgartner minardis helyéért. (Végül, hála Istennek, csak 60 millió forint lett belőle, pedig Frank még azzal is fenyegetőzött, hogy védencét osztrák licenccel indítja.) Az az ember mondta ezt, aki, miután nézeteltérésbe keveredett Baumgartner Antallal, Zsolt édesapjával, ott hagyta őket, és helyette most „másik honfitársát”, Friesachert juttatta üléshez.
Frank megmutatta erejét, gátlástalanságát és azt, hogy ért az üzlethez, még ha nem is szívesen beszél róla. Valahogy mégsem vagyok szomorú, hogy távozott Baumgartnerék életéből. Egyelőre ők sem azok, legalábbis tegnap nem kommentálták a hírt, amely hivatalosan megszakította Zsolt F–1-es karrierjét.