Médialények a BL-ben

Egyre kisebbre zsugorodik Magyarország. A Párizs környéki békék után napjainkban már a Budapest környéki kereskedelmi televíziók és rádiók jelentik a fő veszélyt, pontosabban az ezekben napi, vagy inkább napszaki rendszerességgel feltűnő másodállású „médiasztárok”. Igen, másodállásúak, mert eredeti, választott hivatásukban tehetség vagy kitartás híján nem alkottak maradandót; ám a kifulladt popénekest, a középszerű, komoly légzési zavarral küszködő színészt, a megereszkedett dívát, a másnapi időjárást soha el nem találó meteorológust, az olykor dührohamig elfogult, amúgy semleges politikai elemzőt és még néhány társukat valakik valamilyen logika alapján egyszer csak sztárrá emelték. Azaz inkább süllyesztették, mert a napi fogyasztói igényeknek állítólag így felelnek meg. E hírességek köre zárt, a különféle csatornák bugyuta műsorainak száma azonban nap mint nap bővül, így ez az egy-két tucatnyi „médialény” nem tesz egyebet, mint ma házigazdaként vendégségbe hívja azt, akinek a show-jában holnap majd ő vendégeskedik. Minél többször látjuk ezeket a már egymást is unó arcokat, kicsinységérzetünk annál inkább fokozódik.
Aki menekülne, de a távkapcsolót mégsem hajítaná el örökre, annak egyre kevesebb esélye marad. A filmek mellett legfeljebb azok a programok, amelyekben némi szakértelem, speciális és megalapozott tudás a szereplés előfeltétele. A sportműsorok jobbára ilyenek, nem véletlenül hiányoznak a kereskedelmi adók kínálatából. Csakhogy a Viasat3 tavaly megszerezte a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogát, és a kihívásnak kezdetben próbált is megfelelni. De a kissé erőltetett, túlságosan szakmainak szánt, ám ehhez képest számos sekélyes megállapítást felvonultató stúdióbeszélgetések nem vonzottak elegendő nézőt, így a csatorna radikális változtatásra szánta el magát.
Kedden este a Real Madrid–Juventus mérkőzés körítéseként így jelent meg a képernyőn Csank János labdarúgóedző mellett Liptai Claudia médialény. Az elemzések színvonalát méltatni innentől felesleges, az egyes megállapításokat idézni méltatlan. Hiszen a mindent előre meghatározó szereposztás a legbeszédesebb: ott Zidane, Ronaldo, Del Piero, itt Liptai.
Boldogabb és normálisabb helyeken egyértelmű szándék, hogy a különféle szakkommentátori feladatokra a témát alaposan ismerő és arról értelmesen beszélni képes alanyokat kérnek fel. Itthon már a törekvés is hiányzik, hogy ilyen embereket egyáltalán találjanak, sőt: ajánlott minél több, a tárgyhoz nem kapcsolódó sületlenséget a magyar nyelv grammatikai, intonációs és egyéb szabályainak kerékbe törésével, a szavakat eredeti jelentésükből kiforgatva összehordani.
Nálunk ez a siker titka. Aztán ha a nézőszám mégsem emelkedne, a műsor szerkesztői majd megint cserélnek. Csank helyére is találnak valakit. Mert bár ő sem gondolatvirtuóz, a Real–Juve kapcsán állandóan a futballról akart beszélni.
Az írás születésekor nem tudni még, a szerdai Barcelona–Chelsea meccsre a Viasat3 milyen meglepetéssel kedveskedik nekünk. Ezért csak reménykedem benne, hogy a spanyol és az angol listavezető összeállításába még nem tud belenyúlni.