Zárásként értékes az ezüst is

A S Z T A L I T E N I S Z A kezdés az elképzelhető legrosszabb volt, hiszen a csapatverseny első két fordulójában mind a négy mérkőzését elvesztette, a befejezés pedig majdnem a lehető legszebb lett Tóth Krisztina számára az aarhusi asztalitenisz Eb-n. Ötszörös Európa-bajnoknőnk egyáltalán nem szomorú, hogy nem lett hatszoros, azután, hogy vegyes párosban az orosz Szmirovval bronzérmet szerzett, és női párosban Bátorfi Csillával ezüstöt.

Ganyina és Palina Oroszországból a női páros elődöntőjében szombaton nem sok gondot okozott a mieinknek, akik ezt az öszszecsapást 4:0-ra (5, 10, 7, 12) nyerték, de sajnos a tegnapi döntőben Bátorfiék is hozzávetőleg ennyi problémát jelentettek a horvát Boros Tamara és a román Michaela Steff alkotta címvédő egységnek. Itt a végeredmény ugyanis magyar szempontból 0:4 (-6, -6, -11, -7) lett. Vagyis a korábban már két Eb-aranyat, vb-bronzot nyert, olimpiai negyedik helyezett kettősünk az Európa-bajnokságoktól ezüsttel köszönt el, lévén, hogy Bátorfi Csilla 36 évesen utolsó kontinensbajnokságán játszott. A nagy kettős alighanem az idei sanghaji vb-n játszik együtt utoljára. Tóthnak tehát új pár után kell néznie.
– Azt tudom, hogy ötszörös Európa-bajnok, de azt nem, hogy hány érme van pontosan. Erre mi a helyes válasz? – kérdeztük Tóth Krisztinát.
– Ezt most én sem tudom megmondani, talán tizenöt? De ígérem, hogy otthon megszámolom!
– A mostani kettő mellé kijár a gratuláció, de kissé félve kérdezem meg, hogy a vasárnapi ezüstnek mennyire örülnek?
– Természetesen nagyon örülünk az ezüstnek is. No persze az aranynak még inkább örülnénk! Ám az az igazság, hogy Boros Tamaráék most sokkal jobban játszottak nálunk. Ebben az is közrejátszhatott, hogy nagyon megerőltető volt az Eb, s a végére mi észrevehetőbben elfáradtunk. A harmadik szettben volt ugyan játszmalabdánk, de ezt nem tudtuk beütni, s ekkor gyakorlatilag elment a mérkőzés. De még egyszer mondom, nem vagyunk csalódottak.
– A csapatverseny kapcsán azonban nyilván más a helyzet…
– Még most is rettentően bánt, ami történt, még ha a horvátok ellen nemcsak Borostól, hanem Vajdától is ki lehet kapni úgymond. Viszont így a csapat érme sajnos rajtam úszott el, és ez nagyon rossz érzés…
– Hogy tudott talpra állni?
– Volt két napon, amikor nem kellett játszanom, és ezalatt megpróbáltam összeszedni magam, úgy állni a dolgokhoz, hogy most egy teljesen új verseny kezdődik. Szerencsére ez történt.
– A Szmirovval szerzett bronzzal előzetesen kiegyezett volna?
– Persze, a 128-as táblán igazán nem rossz eredmény harmadik helyezettnek lenni. Nagy mezőny volt, s az egyik nap négy meccset játszottunk egymás után. Miközben a többi számban is érdekeltek voltunk mindketten. Mint mondtam, tényleg fárasztó Eb volt…
– Zárásként még egy nehéz kérdés: tudja már, hogy a következő Eb-n kivel játszik női párosban?
– Pillanatnyilag fogalmam sincs. De Csilla pótolhatatlan.