Ünnep a múlt és a jövő miatt

L Ó V E R S E N Y S P O R T Vasárnap délután a budapesti Kincsem Parkban futják az év legkiemelkedőbb hazai galoppversenyét, a magyar derbit. A világ minden pályáján a háromévesek vetélkedése számít a legrangosabb eseménynek, nincs ez másként a 180 éves magyar lóversenysport esetében sem. A derbi napja a lószerető közönség és a lovak ünnepe, ami – múltjához méltó módon – Magyarországon is újra jeles társadalmi eseménnyé léphet elő.

Hogy megértsük, mit jelentett Magyarországon egykor a lóverseny, és talán mit jelenthet a jövőben, érdemes feleleveníteni a kezdeteket. A legnagyobb magyar, Széchenyi István kezdeményezésére rendeztek először ilyen viadalt hazánkban 180 évvel ezelőtt, majd néhány évtized múltával Európa meghatározó telivértenyésztő és -futtató országává váltunk. Az 1870-es években tűnt fel a csodakanca, Kincsem, amely 54 versenyéből egyszer sem talált legyőzőre. Angliai, goodwodi sikere a maga nemében hasonló mértékű szenzáció, mint az Aranycsapat
6-3-ja. Nem véletlen, hogy szobra Newmarketben, a világ egyik leghíresebb telivértenyésztő központjának múzeumában, közvetlenül a bejáratnál fogadja a látogatókat. Kincsem kortársa, a szintén magyar tenyésztésű Kisbér pedig véghezvitte az újabb csodát: egyetlen magyarként győzött a világ leghíresebb futamán, az Epsom Derbyn.
Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Batthyány Elemér kezdeményezésére Alagon – az angliai Newmarket mintájára – az előző századfordulóra tréningparadicsom épült fel a telivértenyésztésnek rendkívül kedvező homokos talajon. Az első világháború megtörte ugyan e lendületet, a harmincas évekre azonban magára talált a sportág, lovaink és szakembereink újra Európa élvonalába küzdötték fel magukat. Közben 1925-ben megépült a derbinek vasárnap is otthont adó Kincsem Park.
A második világháború után azonban szinte a semmiből kellett újraéleszteni a lóversenyt hazánkban. A nehézségek ellenére a közönség kitartott a lóverseny mellett, nem hiába. 1963-ban feltűnt a pályákon Imperiál, aki megint ismertté tette a magyar tenyésztést, még Amerikába is eljutott. Itthoni versenyein a közönség tombolt, győzelmei után hősként ünnepelték. Később egyre fogytak a nemzetközi sikerek, 1990-re szinte el is akadtak, akkor Ryan’s Gift jelezte: él még a magyar lóversenyzés. Az azóta eltelt időszak újra a nehezebb szakaszok közé sorolható, a versenyek néhány évvel ezelőtti visszaköltöztetése Alagról a felújított Kincsem Parkba viszont új korszak kezdetét ígéri. Már az új pálya első derbijén, 2005-ben tízezren őrjöngtek a német klasszis Rosenblatt magabiztos győzelmét látva, a nézőszám tavaly tovább nőtt, és vasárnap folytatódhat e tendencia.
Annál is inkább, hiszen a derbié különleges, minden mást felülíró versenynap. 1870-ben két angol Lord fogadást kötött, melyikük lova gyorsabb. A tét szerint a győztes vitte a trófeát, a vesztesről pedig elnevezték az ezentúl minden évben megrendezett versenyt. Lord Derby lova maradt alul, kárpótlásként gazdája lett a világhíres sportesemény névadója. A több mint kétszáz éves szabályok azóta megváltoztathatatlan hagyománnyá nemesedtek. A másfél angol mérföldes távon (2400 méter) kizárólag hároméves angol telivér kancák és mének futhatnak, ebből következően a verseny egyszeri és megismételhetetlen. A világ minden versenypályáján, ahol ismerik a derbit, az a lószerető közönség és a lovak ünnepe. Ennek megfelelően az alkalomhoz illően jelennek meg a rajongók is. A komoly hagyományokkal rendelkező országokban (Nagy-Britannia, Franciaország, Egyesült Államok) a nagy napon speciális öltözködési szabályok érvényesek, Angliában a férfiak frakkot és cilindert, a hölgyek különleges kalapot viselnek. A jelmezbálnak tűnő parádé egyúttal megadja a verseny alaphangulatát.
Az első magyar derbit 1921-ben futották Alagon, azóta mindössze kétszer, ’45-ben és ’46-ban maradt el az esemény. A viadal történelmének számos neves trénere közül kiemelkedik Aperianov Zakariás, aki lovaival 15 alkalommal nyert, teljesítménye világszenzáció, utolérhetetlen rekord. Csakúgy, mint a tavaly ősszel elhunyt zsoké, Kállai Pál életműve. Ő az egyetlen, aki 73 éves koráig aktívan versenyzett, legendás alakja Kincsem, Kisbér, Imperiál neve mellé kívánkozik. Tavaly még indult, akkor senki sem tudhatta, hogy élete utolsó derbijén. Az idei verseny egyik favoritjának tartott Rubiniát egy tavaly októberi futamban, élete utolsó előtti lovaglásában hozta a 3. helyre.
A pej kancát vasárnap a szlovák zsoké, Zdenko Smida lovagolja. Első számú ellenfele a német származású sárga csődör, Saldenzar. Az ő nyergében is vendéglovast láthatunk lengyel Piotr Krowocki személyében. Saldenzar élete 9 futásából 5 győzelmet és 3 második helyet szerzett, eddig 11 millió forintot nyert tulajdonosainak, pontosan annyit, mint a vasárnapi derbi összdíjazása. Ennek ellenére nem kétesélyes a 85. Magyar Derby, hiszen a már említett kettőn kívül még tizenöt ló lesz ott a startnál. Közülük I have a dream, Marcipán, Sirokkó, valamint a nyártól hazatérő német champion lovas, Kerekes Károly által lovagolt Proud sem szélsőesély.
A vasárnapi lóversenyünnepnek természetesen a derbi a fő attrakciója. A pálya adottságából fakadóan a tizenhét telivér kétszer halad el a tribün előtt, először a start után, amikor a nézőt még ámulatba ejti a lovak patájának semmihez sem fogható dübörgése, másodszor pedig – ez még az előző élménynél is katartikusabb –, amikor a nemes állatok 2400 méter után a célegyenesben küzdenek a győzelemért.
Rendeznek egy szenzációsnak ígérkező ügetőfutamot is. Első hallásra a galopp szerelmesei azt mondhatják, a telivérek megcsúfolása az ügetőfutam a derbi napján, ám ha megtudják, hogy az ügetőlovak és hajtóik magánrepülővel érkeznek Magyarországra Franciaországból, hogy megdöntsék a pályarekordot, talán megenyhül a szívük.