A hetedik dobogós helyezését bírói csalás akadályozta meg október elején a bakui vb-n, de legalább kvalifikálta magát a londoni olimpiára. Rágódnia már csak azért sincs ideje a történteken, mert hétvégén már a német Bundesliga várja.
– Mennyire ülepedett le önben a bakui szereplés? Brazil „legyőzője”, Everton dos Santos további érdekes eredmények után egészen a vb-aranyig menetelt.
– Tudom, de nem foglalkozom vele, felesleges idegesítenem magam. A lényeg, hogy megvan a kvóta Londonra, a többire pedig nem lehettem befolyással.
– Akkor Dos Santos további meccseit sem látta?
– Dehogynem, a döntő nagyon csúnya volt, esett-kelt, s bár az elején még valóban lenyomta a fejét az ukrán, utána már magától csinálta, állandóan a földön volt.
– Nem fájdítani akarom a szívét, de internetes fórumokon több „szakértő” hozzászóló úgy vélte a videó láttán, hogy nem verte meg a brazilt.
– Azért mondják ezt, mert sötétek. Egyrészt fogalmuk sincs a pontozás szabályairól, másrészt a dolog nem arról szólt, hogy agyonvertem volna a brazilt, hanem arról, hogy két szoros menetből az egyiket nekem adták eggyel, a másikat neki nyolccal. Ha döntetlenre állunk, azt mondom, oké, és megnyomom a harmadik menetet, de így? Mindegy, mondom, kár ezzel foglalkozni, s időm sincs rá, olyan sűrű a program.
– Mi a következő feladat?
– Mindjárt ülünk az autóba és utazunk Nordhausenbe, Bundesliga-meccsre. Régebben már szerepeltem a német csapatbajnokságban, most újra lehetőséget kaptam rá. Közben bunyózom a BoxingOne ligában révkomáromi színekben is, aztán december elején jön a magyar bajnokság, nem fogok unatkozni.
– És pihenni?
– A magyar bajnokság előtt szeretnék egy hetet kivenni, elmenni kirándulgatni valahová, aztán úgyis folytatódik a hosszú meccssorozat, februárban Bocskai-emlékverseny, s a csb-k hajrája.
– Nyilván kellenek a mérkőzések is, de mikor fog edzeni? Hiszen csak fel kellene rendesen készülni pályafutása harmadik olimpiájára.
– Szerencsére február végére, március elejére lecsengenek a versenyek, s mivel már megvan a kvóta, nem kell elindulnom az áprilisi kvalifikációs tornán, lesz tehát időm készülni. Lekopogom, komolyan sérülés sem hátráltat most, itt fáj, ott fáj, de csak a „szokásos” gyógytornát végzem. A súlyhozás meg mindig nehéz, ezen nem tudok változtatni.
