Valóban hihetetlen pályaívet járt, azaz futott be. Túl a harmincon, súlyos térdsérülésén és gyermeke megszületésén, a 2003-as világbajnokság, a 2004-es olimpia, majd hazai rendezésű Európa-bajnokság gólkirálya lett, 2000-ben és 2003-ban a földkerekség legjobb játékosának választották – méghozzá úgy, hogy a csapattal egyszer sem nyert aranyérmet, mert válogatottunk az infarktusos sydneyi döntő után még nagyobb előnyről veszítette el 2003 decemberében a zágrábi vb-finálét. Persze, bárcsak manapság is az ezüstérmeket sirathatnánk!
Boki 69 magyar válogatott találkozóján 442 gólt szerzett, ez a hatosnál is jobb, pazar átlag, csak azért nem mondhatjuk egyedinek, mert 1995 és 2006 között a Dunaferr mezében ezt is felülmúlta.
Mostantól az újvárosi kézilabda akadémia egyik vezetője lesz, ám ha azt szeretné megtanítani a fiataloknak, amit ő tudott, lehetetlen feladatra vállalkozik.
Hisz az megtanulhatatlan, arra születni kell.
