A társasági adóból való részesedésre tavaly 1300 pályázat érkezett, ezek közül ezer – főleg önkormányzati pályázó – 3 millió forint alatti támogatást kért, hogy működni tudjon a helyi focicsapat – erről Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja beszélt a rendezvényen.
A társasági adóból támogatandó öt látványsportágban – futball, vízilabda, kosár- és kézilabda, valamint jégkorong – a pályázati pénzből az infrastruktúrát, valamint az utánpótlást lehet támogatni, a versenysportot nem. Erre a területre jönnének be a szponzorok, akik viszont a társasági adóból való részesedés megteremtése után szinte eltűntek a sportpiacról. Az infrastruktúra támogatása azért szükségszerű, mivel az említett látványsportok a világon mindenütt pénzt termelnek, de megfelelő stadionok nélkül ez nem megy – vázolta a helyzetet Szalay Ferenc.
Ha ők nincsenek
A szponzorálás hatékonyságát ma sem a szponzor, sem a támogatott nem méri, pedig vannak erre kidolgozott eljárások – közölte Berkes Péter, a Semmelweis Egyetem adjunktusa. A szponzor által megcélzott csoport a szurkolóké – tette hozzá -, ha ők nincsenek, akkor a szponzor kidobja a pénzét. A másik probléma ezen a területen, hogy nincs minőség és eladható termék sem.
Szóba került a rendezvényen a versenysportok közvetett nyeresége. A Forma-1-es verseny például 6,1 milliárd forint befektetéssel 20 milliárd forintot hoz az országnak, ennek kétharmada az adó- és járulékbevétel, egyharmada pedig országimázs. A szponzoráció tipikus eszköze, hogy egy élsportolót reklámarcnak használ a támogató cég. Ezzel az a gond, hogy ha az illető magánéletéről negatív hírek jelennek meg, az rontja a támogató cég értékét – vetette fel Berkes Péter.
