A Papp László Sportarénában mindennap telt ház, azaz közel 9000 ezer néző látta a magyarok meccseit. „Nekünk, vezetőknek sokat kell tennünk azért, hogy a szurkolók lelkesedését a sportág hasznára fordítsuk. Több pályára lenne szükség, hiszen egyre több a gyerek, és nekik egyre több és több jégfelületet kell biztosítani” – mondta Kovács Csaba.
Magyarországon jelenleg 3400 igazolt hokis és 17 szabványméretű fedett pálya van. Az élvonalban szereplő csapatok közül csak Szlovéniának vannak a magyaroknál rosszabb mutatói (közel 1000 igazolt hokis és hét fedett pálya), ugyanakkor a délnyugati szomszédnak Anze Kopitar személyében van egy Stanley-kupát nyert világsztárja.
A magyarok 2008-ban – 70 év kihagyás után – feljutottak a legjobbak közé, ám a 2009-es svájci vb-n utolsók lettek, és visszakerültek a másodosztálynak számító Divízió I-be. Az öt évvel ezelőtti, szapporói csodaként emlegetett sportági hőstett nyomán közel ötven százalékkal lett több az igazolt jégkorongozók száma Magyarországon, az amatőrök, „hobbihokisok” létszáma pedig mostanra megközelítette a négyezret, a szabványpályák száma azonban csak eggyel, a Tüskecsarnokkal nőtt, ráadásul május 31-én ezt is bezárják.
„Ez az egyik sarkalatos pont, amin változtatni szeretnénk. A hoki népszerű hazánkban, de a fejlődést csak akkor tudjuk fenntartani, ha pályák épülnek és optimálisan használják őket” – tette hozzá a szakmai alelnök.
Ismert, a magyar válogatott az olaszok elleni pénteki vereség után vesztette el saját sorsának irányítását. Szombaton hiába vertük meg Japánt, a taljánok Kazahsztán elleni veresége azt jelentette, Magyarország nem jut föl.
