A Bayern München és a Borussia Dortmund szombat esti összecsapását összesen 21,61 millióan követték a ZDF közszolgálati televízióban, ami minden korábbi BL-döntő nézettségét felülmúló, 61,9 százalékos közönségarányt jelent.
A Bild vasárnap „Germán finálé” címmel közölt összeállítást, amelyet a „Köszönjük Bayern, köszönjük Dortmund a 2–1-es krimit” szalagcímmel vezetett fel az első oldalán. A legnagyobb példányszámú német lap kiemelte Franz Beckenbauer nyilatkozatát, amely szerint a BL első német-német döntője „a német labdarúgás aranykorának” beköszöntét jelezheti, és a következő időszakban gyakran megismétlődhet, hogy két német csapat küzd majd az európai klublabdarúgás legfontosabb kupájáért.
A berlini Der Tagesspiegel „Mi vagyunk a bajnokok” címmel közölt összefoglalót, a Welt am Sonntag pedig az „Európa királyai” címmel indította beszámolóját. A lap „Egy korszak kezdete?” címmel elemzést is közölt, amelyben kiemelték, hogy a döntőben tizenkét német labdarúgó játszott, akik közül tizenegy a nemzeti válogatottban is szerepel, és nyolcan 25 év alattiak. Nagyon úgy tűnik, hogy ezek a számok egy korszak kezdetét jelzik, az viszont kérdés, hogy vajon a profi labdarúgás egészét átható, a spanyol futballban végbement átalakuláshoz fogható fejlődés következik-e – írta a lap szerzője, hangsúlyozva, hogy a német labdarúgás csak akkor lehet meghatározó nemzetközileg, ha kiegyenlített, erős mezőny alakul ki a Bundesligában.
A Bayern München nyerte a Bajnokok Ligája 2012–13-as sorozatának döntőjét, miután a londoni döntőben 2–1-re verte a Borussia Dortmundot.
Münchenben a hajnali órákig tízezrek ünnepelték a Bayern Bajnokok Ligája-győzelmét.
Jupp Heynckes kiegyensúlyozottságról és csapategységről, Jürgen Klopp pedig már a visszatérésről beszélt értékelésében a BL-döntőt követően.
A Berliner Morgenpost „A Wembley igazi sztárjai” címmel közölt kommentárt, amely szerint „a döntőnek két győztese van: Jürgen Klopp és Jupp Heynckes”. Mindkét tréner a maga sajátos stílusával megmutatta, hogy „a győzelemtől nem lesz az ember automatikusan nagyképű és visszataszító, a vereség pedig nem szégyen”. Klopp és Heynckes „két, eddig nem tipikusan németként számon tartott jó tulajdonságot, a szerénységet és az öntudatosságot közvetíti a labdarúgáson keresztül a társadalom felé” – írta a berlini lap, amely szerint „a döntő igazi sztárjai” nem a játékosok, hanem az edzők, akik azon „ritka példaképek közé tartoznak, akik mögé csendes büszkeséggel felsorakozhat az ország”.