Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelős államtitkárságának csütörtöki közlése szerint a kormány elfogadta a Nemzet Sportolóinak egyhangú javaslatát, s ez alapján ítélte oda a címet.
A Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolója viseli, illetve kapja, olyan sportemberek, akik aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet töltöttek be a magyar sportéletben.
Született: Budapest, 1935. június 23.
Klubjai: ÉDOSZ, Bp. Kinizsi, FTC
Pályafutása: úszóként kezdte 1945-ben a Ferencváros csapatában, s bár többször nyert országos bajnokságot, és sokáig párhuzamosan művelte a kettőt, végül a vízilabdát választotta első számú sportjának. Pólósként 1952-ben, 1956-ban és 1964-ben olimpiai bajnok lett, 1960-ban ötkarikás bronzérmes, s ugyancsak háromszoros Európa-bajnok a válogatott 1954-es, 1958-as és 1962-es diadalának részeseként. 1952-től 1969-ig volt válogatott, a nemzeti együttesben 162-szer szerepelt. A Fradival ötszörös magyar bajnok és kupagyőztes. 1973 és 1980 között a pólóválogatott másodedzője, majd az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt.
Elismerései: 2004-ben MOB-érdemrenddel tüntették ki, 2005-ben Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke különdíjban részesítette. 2004-ben Magyar Örökség Díjat kapott.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 1990-ben a Ferencvárosi Torna Club tanácsának tagja lett. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget.
Sportpályafutása emlékeit Peterdi Pállal közösen öt könyvben írta meg.