Jól tették a mieink, hogy nem bulizással töltötték a spanyolok elleni nyolcaddöntő előtti estét. A hírek szerint Aguilarék „benéztek a városba”, lelkük rajta. A magyar válogatott tagjai már csak a gyenge csoportbefejezés miatt sem emelhették volna poharukat tiszta szívvel, nem is tették.
Dobtak ehelyett tizenhét gólt egy félidő alatt, éppen annyit, ahányat Romániának összesen. A találkozót, ahogy várható volt, iszonyatos ritmusban kezdték a spanyolok. Üdítő volt látni, hogy a németek és a románok ellen téli álmot alvó Bognár-Bódi percek alatt berámolt három gólt a szélről, és szerencsére társai is akadtak elöl. Az első negyedóra végére úgy vezettünk két góllal, hogy Görbicz Anita pályára sem lépett. Amikor pedig beállt, varázsolt, és minden büntetőt belőtt.
A félidő végére némiképp elfáradó spanyolok egyre ritkábban tudták átverni a Kiss Éva helyére érkező Herrt, így megnyugtató előnnyel mehettek fújni egyet a lányok.
„Boldog vagyok, mert a végső győzelemre is esélyes csapatot győztünk le – mondta a mérkőzés után Hajdu János. – Fantasztikusan küzdöttek a lányok. A védekezéssel és a kapusteljesítménnyel nyertünk. Bevált, amit elterveztünk, az, hogy a hatodik meccsre kerülünk csúcsformába. Göröngyös volt eddig az út. Sok kritikát kaptunk, de bíztunk magunkban, ez eredményezte, hogy ezt a kitűnő spanyol válogatottat le tudtuk győzni. Nincs állandó összeállításunk, sok variációnk van több poszton is. Görbiczet kíméltük, de így is jók voltunk.”
„Az előző két meccs nem úgy sikerült, ahogy elterveztük – értékelt Zácsik Szandra –, de fel tudunk állni, és most kiváló teljesítményt nyújtottunk. A védekezés fantasztikus volt, csapatként nyertünk.”
„Túl erős volt nekünk a magyar válogatott – vélekedett Jorge Duenas, a spanyolok szövetségi kapitánya. – Ezzel együtt volt esélyünk arra, hogy szoros meccset játsszunk, és talán a győzelem kiharcolására is, de nem sikerült a végjáték.”
Emberhátrányban, de ugyanazzal a lendülettel kezdtük a második harminc percet, ahogy az elsőt befejeztük, aztán viszont jött a menetrendszerű hullámvölgy. Közel tízperces gólcsendünk alatt kettőre közelítettek a déliek, ekkor azonban olyat láttunk, amit a világbajnokságon még soha. Tomori góljára Triscsuk válaszolt, akit Görbicz másolt, végül pedig az addig semmit sem mutató Szamoránsky is betalált. Egymást kapcsolták egyre nagyobb sebességi fokozatba a lányok, miközben Kiss Éva visszaállt a kapuba, és fittyet hányva első félidei teljesítményére, minden második lövésnek útját állta.
