– Mire gondolt, amikor a vasárnapi csapatgyűlésen Nagy Zsigmond csapatvezető kimondta a nevét, hogy ön viszi a zászlót a megnyitón?
– Már hallottam róla, így annyira nem lepődtem meg, de nyilván nagyon örültem neki, hatalmas megtiszteltetés. Nem izgulok jobban, pont annyira izgatottan várom a megnyitót, mint előtte. Nem jelent plusz terhet, nem is túl nehéz, tehát fizikálisan sem okoz gondot. Inkább a jégen való szereplés miatt van bennem egy kis drukk, de próbálom elhessegetni.
– Szocsi, az olimpiai szereplés mennyire lehet meghatározó a jövőjét, a pályafutását illetően?
– Nyilván, ha jól sikerül, akkor az hatalmas lökést adhat. De ha nem sikerül olyan jól, akkor elgondolkodik az ember a folytatáson. Még nem tudom, hogy alakul a jövőm. Leginkább attól függ, mennyire bírja a térdem, a testem. Fejben nem érzem magam huszonötnek, húsznál megálltam. De a testem már gyakran jelzi, hogy közel húsz éve kemény munkának van kitéve. Ennek a függvénye lesz a folytatás, és az is számít, hogy milyen támogatást kap majd a csapat.
– Az utóbbi hetekben sokat lehetett olvasni az olimpiát ért terrorfenyegetésről. Tapasztalt, érzett ebből bármit Szocsiban?
– Nem érzékelek ebből semmit, és ez nem is téma a sportolók között, senki nem érzi magát fenyegetve. Egyelőre minden nagyon csendes és biztonságos, remélem, ez így is marad.
– Beszéljünk egy kicsit az esélyekről. Kezdjük a váltóval.
– A realitás talaján maradva Kanada és Korea nagy falat, de ez short track, csúszik a jég mindenkinek. Jó lenne olyan közel maradni hozzájuk, hogy ha esetleg hibáznak, akkor azt ki tudjuk használni. Szerintem a B döntő lenne a reális. Ott mindegyik csapatot vertük már meg, mindegyik csapat előzött már meg minket. Ha nagyon nagyot harcolunk, mindenki jó formában lesz, és nem rontjuk el a váltásokat, akkor összejöhet pontszerzés. Az első torinói kvalifikációs verseny után eltemettük a váltót, minimális esélyünk maradt a kijutásra, de mégis összejött. Ezek után úgy gondolom, bármi megtörténhet.
– Egyéniben?
– A világkupákon az 1500 méter ment a legjobban, kétszer voltam A döntős. Nagyon sok versenyző van azonos szinten a mezőnyben. Minden azon múlik majd, hogy milyen futamot kapok, mennyire tudom megvalósítani a taktikát, milyen formában leszek fizikálisan és mentálisan a verseny napján. Nagyon sokat dolgoztam, a fejem is a helyén van, tehát minden adott arra, hogy egy jó eredmény kijöjjön.
