E ponton megjegyeztem, ezzel a témával óvatosan bánjunk, helyesen tesszük, ha még a hiperérzékenyekre is ügyelünk, de ezzel mintha lovat adtam volna Agyas alá, témát és sebességet váltott:
– Jól van, ügyelj te. Hát basszus, nálunk már akkora a rasszizmus, hogy a zöldségesnél a kopasz barack mellé nem mernek cigánymeggyet tenni, mert féltik tőle. Komolyan mondom, a komancsok (Agyas szóhasználatában kommunisták, azaz 1990 előttre céloz) idején ehhez képest szólásszabadság volt. Amikor nem lehetett azt mondani, hogy orosz, akkor a Süsü vett egy orosz agárt, és szigorúan csak szovjet agárnak hívta, étteremben mindig szovjet hússalátát kért előételnek, a macskáját elnevezte Elvtársnak és magázta, ezért a téren olyanokat üvöltött, hogy Elvtárs, ha bátor, most sz*arjon, itt, mindenki előtt, a Hamar Pistát meg válogatott meccsen is csak Anarchistának nevezte. Ehhez képest ma nem lehet azt mondani, hogy néger. Ami, ha jól tudom, csak azt jelenti, hogy fekete. Hát a feketére azt mondani, hogy fekete, az tényleg k*rva nagy sértés. Körülbelül olyan, mintha a csütörtöki meccsre tilos lenne azt mondani, hogy döntetlen lett, csak körül szabadna írni, hogy mind a két csapat ugyanannyi gólt szerzett, de még erre is felsikoltana valaki, hogy hát csak nem arra célzok, hogy döntetlen? Szóval, hülye egy világ ez. Bár ma jó napunk van, az Egér először hozta le a kislányát a Böfögőbe, mindenki fizetett neki egy fanta narancsot, a negyedik után már öklendezett, de inni meg kell tanulni. Egyébként úgy hívják, Orsi, az Egér azt mondja, csak azért, hogy pár év múlva azt kiabálhassa neki: Orsolya, hol az apád korsója? Na, helló.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!