Gedővári Imrére emlékeznek csapattársai

„Nem lehetett betelni azzal, ahogyan a karddal bánt.” „A magyar sport egyik legnagyobb sztárja volt.”

Nébald György, aki ugyancsak tagja volt a ’88-as aranycsapatnak, nehéz szívvel búcsúzott el Gedővári Imrétől: „Tíz éven keresztül voltunk csapattársak a válogatottban, a szöuli siker jelentette természetesen a csúcspontot. Nemcsak versenyen, de edzésen is gyakran ismételgettük: szép volt, Imre! Nem lehetett betelni azzal, ahogy a karddal bánt. A virtuozitása mellett az odaadása, a hozzáállása is példaértékű volt, rengeteg munkát beletett abba, hogy ilyen sikereket érjen el. Ő volt az mindig, aki húzta a csapatot, aki vitte a puttonyt, az edzések után is ő noszogatott minket, hogy menjünk még egyet focizni. Igazi csapatember volt, aki élt-halt a sportért. Nagyon fáj, hogy már nincs köztünk.”

GEDŐVÁRI IMRE

Született: 1951. július 1., Budapest
Klub: Újpesti Dózsa (1964–1986), Vasas SC (1986–1988)
Edző: Zarándi Csaba
Eredményei: olimpiai bajnok (1988 Szöul, csapat), 2× olimpiai bronz (1980 Moszkva; egyéni, csapat), 3× világbajnok (1978 Hamburg, csapat; 1981 Clermont-Ferrand, csapat; 1982 Róma, csapat), 3× vb-ezüst (1975 Budapest, csapat; 1981 Clermont-Ferrand, egyéni; 1983 Bécs, csapat), 3× vb-bronz (1977 Buenos Aires, csapat; 1982 Róma, egyéni; 1985 Barcelona, csapat), Európa-bajnok (1981 Foggia, egyéni), 10× magyar bajnok (egyéni: 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1987, 1988; csapat: 1976, 1979, 1985)
Díjai, elismerései:
Az év magyar vívója (1978, 1984)
A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988)
Kemény Ferenc-díj (1992)
A Vasas SC aranygyűrűje (2000)