Azt egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a Debreceni VSC-nél beüt-e a Juve-effekt – a legnépszerűbb olasz csapatnak tartott zebrák korábbi 69 ezres arénájában, a Stadio delle Alpiban akadt meccs, ahol csupán néhány ezren lézengtek a lelátón, az új stadiont viszont rendre csurig töltik a szurkolók –, az viszont biztos, hogy a debrecenieket érdekli a labdarúgó-válogatott. Ez különösen annak fényében biztató, hogy Dzsudzsákék a Finnország elleni mérkőzésen, Pintér Attila kapitányi bemutatkozó meccsén finoman szólva sem bűvölték el teljesítményükkel a publikumot.
Bár manapság már egyre ritkábban írhatunk le ilyet, erősen a magyar válogatott felé billen a mérleg nyelve erős riválisa ellen lejátszott eddigi mérkőzéseit illetően. Tizenöt találkozóból kilenc győzelmet söpört be Magyarország, háromszor végeztünk döntetlenre, és háromszor kaptunk ki Dániától. Az összesített gólkülönbség 38-14 a javunkra. Az 1955-ös első összecsapást követően hatosával rúgtuk a gólokat az északiaknak (1955, 1963, 1966) egészen az 1969-es vb-selejtezőig, ahol Koppenhágában elvéreztek Alberték. Ezután is nekünk állt a zászló, csupán 1983-ban és 1994-ben tudtak legyőzni bennünket a dánok egy Eb-selejtezőn, illetve egy tét nélküli barátságos meccsen. Az azóta eltelt húsz évben mindössze kétszer játszott egymás ellen a két válogatott. A fent említett, Erwin Koeman-féle, csatár nélkül felálló csapat 0-0-ra végzett a Puskás Ferenc Stadionban 2008-ban. Az egy év múlva lejátszott visszavágó tét nélküli volt, a dánok ugyanis már kijutottak a dél-afrikai világbajnokságra, mi pedig nem. Ennek ellenére hatalmas tettet hajtott végre a magyar csapat Koppenhágában, ugyanis 2003 óta először vert meg olyan válogatottat (1-0), mely Eb-re vagy vb-re kvalifikálta magát.
Pintér Attila decemberi kinevezését követően nem sokat teketóriázott, megpróbált új fejezetet nyitni a legutóbbi vb-selejtezőn harmadikként végzett, a poklot előbb Bukarestben, majd Amszterdamban is megjáró válogatott történetében. Egyrészt többször is utalt rá, majd a finnek elleni keret kihirdetésekor bizonyítékát is adta, hogy szerinte egy idehaza játszó futballista semmivel sem rosszabb, mint egy légiós. Ez homlokegyenest ellenkező irány volt az Egervári-érához képest, amikor sokszor nagyítóval sem lehetett NB I-es labdarúgót találni, nemhogy a kezdőben, még a bő keretben sem.
Pintér Attila a válogatott összetartásait illetően is reformerként kívánt fellépni: hétfőnként Telkibe vezényelte a játékosokat, az egy-két napos edzőtáborok során igyekezett megismerkedni jelöltjeivel. A szakma furcsának tartotta az új szokást, a játékosok inkább pozitívan nyilatkoztak róla, a szövetségi kapitány viszont megmagyarázta a sűrű találkozók okát. A múltra hivatkozott, miszerint a válogatott mindig akkor volt igazán sikeres, amikor a keret heteket tudott együtt készülni egy-egy fontosabb megméretés előtt.
A klubok kezdetben támogatták Pintér kezdeményezését, de az utóbbi hetekben lassanként elmaradoztak a játékosok Telkiből. Ez odáig vezetett, hogy a kapitány sajnálattal, de kijelentette: ha akad egyetlen klub is, amelyik nem engedi el játékosát, akkor a bajnokság közepette a többi csapattal szemben sem lenne fair, ha hét közben több napra le kéne mondaniuk legjobbjaikról.
Így jutottunk el a Finnország elleni találkozóig, ahol visszafogott játékkal szenvedtünk minimális vereséget az északiaktól. Szembetűnő volt, és Pintér is kitért rá, hogy a jelenlegi magyar válogatottnak nem a támadójáték az erőssége, és a kapitány ennek szellemében szervezte meg a csapatot. Nem a Koeman-féle taktikát választotta – a holland edző magyar kapitányként többször is klasszikus csatár nélkül küldte pályára fiait –, hanem egy, majd később két csatárral próbált kontrajátékot játszatni – különösebb siker nélkül.
Becsületére legyen mondva, Pintér nem nyilatkozza úton-útfélen, hogy türelmet kér, hiszen tudja, ezt idehaza futballválogatott kapitányaként hiába is kérné. Dzsudzsák Balázs viszont a dánok elleni mérkőzés előtt kifejezetten utalt rá, most már nem beszélni akarnak az építkezésről, hanem a pályán raknák egymás után a sikerhez vezető út macskaköveit. Pintér szövetségi kapitányi kinevezésekor pedig pontosan megjelölte, hová kell, hogy vezessen ez a bizonyos út.
A Dánia ellen készülő 31 fős magyar keretben kilenc idegenlégiós található. Az már korábban biztossá vált, hogy Leandro és Bogdán Ádám sérülés miatt kihagyja a mérkőzést, Lovrencsics Gergőt pedig lengyel klubja nem engedte el Debrecenbe. Utóbb kiderült, egészségügyi problémái miatt Futács Márkóra és Fiola Attilára sem számíthat majd csütörtökön Pintér Attila.
Kapusposzton a finnek elleni kerethez képest egyedül a mezőkövesdi Horváth Tamás maradt, Megyeri és Gulácsi először szerepelhet Pintérnél hivatalos meccsen. A védősorban Korcsmár Zsoltot reaktiválta a kapitány, de a volt újpesti bekk csak akkor léphet pályára, ha kisebb sérülése ezt engedi. A paksi különítmény – Szabó János, Heffler Tibor – mellett Lang Ádám (Győri ETO) is újoncként mutatkozhat be Debrecenben. A középpályások közül a szombathelyi Nagy Gábor és Radó András, valamint Kovács István (Videoton) és Zsidai László (DVSC-TEVA) neve is kimaradt a noteszból a finnek ellen, nem úgy, mint most. A gólokat, ahogy bő két hónapja, úgy most is Dzsudzsák Balázstól, Nikolics Nemanjától, Rudolf Gergelytől és Gyurcsó Ádámtól várja Pintér Attila.
A FIFA-világranglista 23. helyén álló dánok, mint korábban is megírtuk róluk, klasszisokkal és ifjú titánokkal érkeztek Debrecenbe. A Liverpoollal angol bajnoki ezüstig száguldó Daniel Agger vagy a Celta Vigóban „porosodó” Michael Krohn-Dehli mindenképpen előbbi kategóriába tartozik. A Leicester Cityben szereplő Kasper Schmeichel elképesztő szezont futott az angol másodosztályban, és már most édesapjára emlékeztet védéseivel, míg a Bayern Münchenben már bemutatkozó, 18 éves Pierre Emile Höjbjerget Dánia leendő csillagaként emlegetik. A keret zöme a dán, a francia, a holland és az angol első osztályban kergeti a labdát, így a mienknek fizikálisan roppant erős, technikailag is jól képzett válogatott ellen kell készülniük.
Dániáról az elmúlt másfél évben lejátszott meccseit tekintve a hektikus az első szó, ami az ember eszébe jut. Tavaly év elején a macedónoktól idegenben kapott hármast követően egy hónappal már Csehországot verte ugyanilyen arányban (3-0) a Morten Olsen vezette csapat. Nyáron hat napon belül verték minimális különbséggel Grúziát és szenvedtek kiábrándító vereséget a világverőnek nem nevezhető örményektől (0-4). Bár a cseheket és a bolgárokat is megelőzve sikerült befutniuk az olaszok mögé vb-selejtezőcsoportjukban, nem játszhattak pótselejtezőt, annyira gyenge eredményt produkáltak a többi csoportmásodikhoz képest.
2008-ban Koppenhágában legyűrtük a dánokat Buzsáky Ákos góljával:
Morten Olsen kapitány csütörtökön várhatóan 4-1-4-1-es rendszerben küldi majd pályára csapatát. Bár lehet, hogy csupán taktikázik az ősz mester, de a keddi edzés után arról beszélt, olyan képességű csatárokkal érkezett Magyarországra, akik korábban nem kerülhettek volna be a dán keretbe. Így maga sem tudja még, kit vet majd be csütörtökön. Nos, Olsen nyilatkozatában Martin Braithwaite-re (Toulouse) és Morgan Rasmussenre (Midtjylland) utalt. A Fulhamben játszó Jörgensenről és a Celta Vigóban edződő Krohn-Dehliről szót sem ejtett. Kellemes gondok
A magyar válogatott bő kerete:
Kapusok : Gulácsi Péter (Red Bull Salzburg), Megyeri Balázs (Olympiakosz), Horváth Tamás (Mezőkövesd-Zsóry), Rózsa Dániel (Haladás)
Védők : Varga József (Middlesbrough), Vanczák Vilmos (Sion), Lipták Zoltán (Győri ETO), Fiola Attila (MVM Paks), Lang Ádám (Győri ETO), Juhász Roland (Videoton FC), Korhut Mihály (DVSC-Teva), Szabó János (MVM Paks), Heffler Tibor (MVM Paks), Korcsmár Zsolt (Greuther Fürth)
Középpályások: Zsidai László (DVSC-Teva), Elek Ákos (DVTK), Radó András (Haladás), Kovács István (Videoton FC), Tőzsér Dániel (Watford), Kalmár Zsolt (Győri ETO), Pátkai Máté (Győri ETO), Szakály Péter (DVSC-Teva), Koman Vladimir (Ural), Stieber Zoltán (Greuther Fürth), Nagy Gábor (Haladás)
Támadók: Gyurcsó Ádám (Videoton FC), Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva), Varga Roland (Győri ETO), Rudolf Gergely (Győri ETO), Nikolics Nemanja (Videoton FC), Futács Márkó (DVTK)
A dán válogatott bő kerete:
Kapusok: Jesper Hansen (Évian TG), Kasper Schmeichel (Leicester City), Stephan Andersen (Go Ahead Eagles)
Védők: Andreas Bjelland (Twente), Daniel Agger (Liverpool), Jakob Ahlmann (Aalborg), Kian H. Hansen (Esbjerg), Peter Ankersen (Esbjerg), Lars Jacobsen (FC Köbenhavn), Simon Kjaer (Lille), Simon Poulsen (AZ)
Középpályások : Christian Eriksen (Tottenham Hotspur), Jakob Ankersen (Esbjerg), Jakob Poulsen (Midtjylland), Kasper Kusk (Aalborg), Rasmus Würtz (Aalborg), Lasse Schöne (Ajax), Pierre Emile Höjbjerg (Bayern München), Thomas Kahlenberg (Bröndby)
Támadók: William Kvist Jörgensen (Fulham), Martin Braithwaite (Toulouse), Michael Krohn-Dehli (Celta Vigo), Morgan Rasmussen (Midtjylland)
