Na, helló! Te, mit szólsz az Újpest–MTK-hoz? Szombaton 4-0 az MTK-nak, kedden 3-0 a Dózsának. Először bajnokin, másodszor az MK-elődöntőn. Mind a kétszer Megyeren. (Mármint a Szusza-stadionban – a szerk.) Ugyanazokkal, ugyanott, három nap alatt hét gól különbség. Ezért szép a magyar foci. Meg ezért hülye, aki még meccsre jár. Fogadóirodába kell járni. Az Egér előre megmondta, hogy az MTK-nak még meleg lehet a kiesés, ezért meg fogja nyerni a bajnokit, az Újpest meg bejut a kupadöntőbe, hogy legalább egy kicsit fényezze magát. Igaz, az Európa-ligában úgyse indulhat, mert el van tiltva, de az MTK-nak sincs semmi szüksége rá, hogy a selejtezőbe’ a félévi költségvetéséből elutazzon egy üzbég faluba, ahol a volt kolhoz melletti pályán még meg is szívatják, aztán a banketten birkafej a kaja szósszal, és az egész brancs hazajöhet vérhasgyanúval. A Józsi bácsit is kímélni kell, mert neki életfogytiglan van szerződése. Meg is érdemli, mer’ a múltkor is, amikor egy délután azt kérdezték tőle, Józsi bácsi, amíg el tetszett bóbiskolni, gyorsan eladtunk nyolc játékost, de nem baj, ugye, és így is bent maradunk, azt felelte, hát persze, hogy nem baj, gyerekek, és persze, hogy bent maradunk. Még lehet, hogy igaza van az Egérnek, aki azt mondta, a Józsi bácsival most már olyan szerződést kötött az MTK, hogy a Garami család bármelyik tagja lehet edző, amíg van fiúleszármazott. A Tohonya, talán tudod, ugrik rá, ha az MTK-val szórakoznak, ezért gyorsan visszanyomta az Egérnek, hogy ő meg azt hallotta, az Újpest belga tulajdonosa a 4-0-s szombati vereséget megpróbálja benne hagyni a régi kft.-ben, mert ez a több száz milliós „sárral” már bejött neki. Ha meg ehhez nem járul hozzá az MLSZ, az első fapados járattal hazautazik, vagy Bulgáriába, mert még ott is tönkre kell tennie egy csapatot. Ezen úgy összevesztek, hogy az Egér azonnal kért egy jägert, mert a gyógyfüvek nyugtatják, a Tohonya meg egymás után bedöntött egy barackot és egy szilvát. Ilyenkor azt mondja, gyümölcsnapja van, egyébként is hihetetlen hülye a dumája. A múltkor betévedt egy ránézésre is simán flepnis f*szi, és azt pofázta, vegetáriánus, mert sajnálja az állatokat, erre a Tohonya holt komoly burával mondta neki, ő is szívesen lenne az, de ő meg a növényeket sajnálja.
E ponton tettem egy kísérletet arra, hogy Agyast visszatérítsem eredeti témánkhoz, a futballhoz, és sikerrel is jártam, mert maradt még mondanivalója. Mégpedig a közelmúlt edzőváltásairól:
– Amúgy kár az MTK-t csesztetni a Józsi bácsi miatt, nagyon jól csinálják mind a ketten. Nézd meg szegény Vébert, ott hibázott, hogy tavaly feljuttatta a Mezőkövesdet. Most meg kirúgják, mert nem tudja benntartani. Hát az a csoda, hogy feljutottak, és még majdnem bent is maradtak. Még tíz éve is falunap volt, ha egyszer-egyszer lement játszani egy félkomoly csapat valami hírverő meccsre, a mezőkövesdiek meg, ha feljöttek néha Pestre, beleharaptak a villamosba, mer’ azt hitték, törökméz. Most meg az NB I-ben középcsapatnak kellett volna lenniük. Bár az se mindig elég, a Pápa az lett, mégis „megcsizmázták” a Tóth Bálintot is. Na, az is egy szép történet. Ahhoz képest, amit a Bíró Péter művel vele, a Gesztesi meg a Liptai műdémon kínlódása csendes, nyugodt szerelmi történet. Ha a Bíró Péter valahol vesz egy csapatot, előbb-utóbb odahívja a Tóth Bálintot, aki rohan, de ki se csomagol, mindig a bőröndből öltözik, csak egy fogkefét vesz elő, mert tudja, hogy hamarosan úgyis kirúgják. Most szerintem azt hibázta el, hogy túl korán biztos lett, hogy nem esik ki a Pápa, a Bírónak meg eszébe jutott, hogy basszus, idén még nem rúgta ki egyszer se, pedig már május van, ezért hívta is, hogy na, Bálintkám, húzzál. Az meg ettől megnyugodott, hogy na végre, Petikém, már azt hittem, valami baj van, majdnem elindultam magamtól is. Szóval, évekig magyar futballedző szerettem volna lenni, de most már váltottam, magyar hegymászó lennék. Persze csak tengerszinten, mint a profik, de erről majd legközelebb, kezdek kiszáradni. Na, helló.
