– Gratulálunk a helytállásért, főképp a csehek elleni hatalmas, mégsem elég nagy győzelemért, ettől még a tény tény marad: a magyar válogatott 1999 óta nem jutott ki az Eb-re, ahol pedig 16 helyett már 24 csapat versenghet egymással. Mit gondol, most miért nem sikerült?
– Alapvetően azért, mert jobb csapatokkal játszottunk. A selejtezők előtt a szakemberek sem gondolták, hogy reális esélyünk lenne a kijutásra, és hogy a játékosaink tudnak ilyen szintű produkciót nyújtani. A grúz és a cseh szövetségi kapitány, a két Eb-résztvevő edzője egyaránt azt nyilatkozta a meccseink után, hogy le a kalappal a magyarok előtt. Emellett a szurkolóktól hitet és szeretetet kaptunk, úgyhogy a végeredmény ellenére csak pozitívan tudok gondolni erre a sorozatra. Hozzáteszem, szerintem nem annyira drámai, hogy elmaradt a továbbjutás, a hazai kosárlabda egyetlen Eb-szerepléstől még nem lesz jobb.
– Hanem akkor mitől? Hisz mégiscsak az lehet egy nemzeti gárda célja, hogy bizonyíthasson a világversenyeken.
– Már korábban is mondtam: nem elméleteket kell gyártani, hanem sokat dolgozni. Így lesznek nemzetközileg is jegyzett játékosaink, akiket egy esetleges kijutás esetén nem vernének bucira az Eb-n, mert most nincsenek ilyenek.
– Már ne haragudjon, de a hiányzók között, akik ilyen-olyan okok miatt lemondták a válogatottságot, azért akad egy pár.
– Szerintem jelenleg Hanga Ádám az egyetlen jegyzett, az Euroligában is bizonyított játékosunk, aki valóban sérült volt, abszolút jó ember, Isten adja, hogy meggyógyuljon és újra a rendelkezésünkre álljon. Vele tényleg nagyobb esélyünk lett volna kivívni az Eb-szereplést. De a többieknek is volt logikus, elfogadható indokuk a távolmaradásra, várjuk a fejleményeket, hogy a továbbiakban mi történik velük.
– S mi történik a csapat tagjaival, azokkal, akik eljöttek, becsülettel végigcsinálták a nyári felkészülést és a sorozatot?
– Visszamennek a klubjukba, s nagyon remélem, hogy ott is lehetőséget kapnak a bizonyításra. Úgy ugyanis nehéz válogatottat építeni, még akkor is, ha a szövetség minden segítséget megad a felkészüléshez, hogy a játékosok az idény közben alig szerepelnek a saját csapatukban. Nálunk, Kecskeméten például az utánpótlás-akadémiáról feljött három fiatal hazai játékos meccsenként tizenöt-húsz percet kap, ha mindenhol így történne, a válogatottban sem lenne annyi gondunk. Persze ehhez hatalmas összefogás szükséges.
