Ahhoz képest, hogy a berlini Európa-bajnokságról egy váltóban nyert bronzéremmel távozott, a dohai világkupán rögtön kivágta a rezet Gyurta Dániel: nem csupán a 100-on és 200-on nyert aranyak csillognak fényesen, de a hosszabbik távon elért idő az egész férfimezőny legértékesebb eredménye volt a FINA-ponttáblázat alapján.
„Nagyon jól sikerült a verseny, örültem az elért időknek, és annak is, hogy az újdonsült Európa-bajnokot le tudtam győzni kétszázon, ez szerintem komoly fegyvertény” – kezdte Csurka Gergelynek, a Magyar Úszó Szövetség sajtófőnökének adott értékelését Gyurta Dániel. Mellúszónk elmondta, a százon aratott sikerének is kifejezetten örült, hiszen amit tervezett, sikerült a lehető legmagasabb szinten megvalósítania. „Kétszázon a világcsúcstól sem volt messze, ha minden összejön, Dubajban sikerülhet az új rekord” – mondta tőle szokatlan merészséggel Dani.
Egy biztos, annak idején, a 2009-es isztambuli rövidpályás vb zárónapján felállított, akkor a szakírók által egyenesen „rettenetes rekordnak” minősített 2:00,67-es eredmény – amely az utolsó cápadresszes világeseményen szintén a legmagasabb FINA-pontszámot kapta – tényleg elérhető közelségbe került, hiszen Gyurta 2:01,06-tal győzött Dohában. Már csak az a kérdés, hogy ha ennyire élesre van töltve, nem lehetett volna-e mégis vállalni a berlini 200 mellet.
„Én mindig is azt mondtam: ment volna – felelte Dani. – Hogy nem vagyok felkészült, hogy nem sikerült úgy az évem, ezek a szövegek nem tőlem indultak. Jó formában vagyok, már az országos bajnokságon is bizonyítottam, az egyetlen ok tényleg az éhség fenntartása. Kívülállók nem tudják elképzelni, hogy ha én odateszem magam egy Európa-bajnokságon a fő számomban, mennyire le tud szívni az a háromszor kétszáz méter két nap alatt. Mert abba tényleg belerakok mindent, a szívemet, a lelkemet, a testemet, és most éreztem úgy, hogy ezt az extra terhelést szeretném megspórolni magamnak, leginkább Rio érdekében. A rövidpályás viadalok mások, itt nem akkora a tét, nem vagyok akkora nyomás alatt, egy ilyen jól sikerült 200 után sem éreztem azt, hogy kifacsarodtam volna.”