Gyurta Dániel az úszóvilágkupa dohai állomása után megígérte, hogy Dubajban világrekordot javít – ilyesmit korábban sohasem tett, viszont utóbb elmondható: nem véletlenül jósolt ily magabiztosan.
„Dohában már éreztem, hogy jó formában vagyok, összességében az Európa-bajnokságon sem volt probléma az úszásommal a száz mell döntőjét leszámítva, azaz úgy gondolom, jó az az út, amin járunk” – kezdte az értékelését Dani abban az interjúban, amelyet Csurka Gergőnek, a Magyar Úszó Szövetség sajtófőnökének adott.
A 2:00.48-as rekord most úgy született meg, hogy 150-ig egyszer sem sikerült jobb részidőt teljesíteni, az utolsó ötvenen viszont elképesztő sebességi fokozatba kapcsolt a magyar világklasszis.
„Ez így volt tervezve. Tavaly ötször úsztam a világkupákon, többször is a világcsúcsrészidőnél jobban álltam az első százötvenen, a hajrára viszont nem maradt elég bennem, ezért gondoltuk úgy, más megközelítést alkalmazunk. Persze, abban, hogy most sikerült, az is szerepet játszott, hogy nem egyedül kellett úsznom, az újdonsült Európa-bajnok, Marco (Koch) mindvégig nyomás alatt tartott, azaz az ő úszását is kontrollálnom kellett, ami még nagyobb erőbedobásra serkentett, és most a végére is maradt kellő erő.”
S hogy mennyire volt tökéletes úszás a mostani? „Még mindig van ebben a kétszázban. A második száz elég erős volt, két 31 másodpercen belüli ötvenet jöttem, de épp az elején még mindig lehet javítani. Nem mondom, hogy a következő állomásokon, vagy akár az idén, de mindenképp megpróbálom, hogy egyszer tényleg összejöjjön a tökéletes úszás.”
Hogy akkor áttöri-e a bűvös 2 perces határt? Nos, Dani itt már nem hajlandó jósolni. „Komoly kijelentés lenne részemről azt mondani, hogy persze. Azért öt tizedes javulás ezen a szinten óriási lenne – bár tény, ahogy évről évre erősödik a mellúszómezőny, nem kizárt, hogy hamarosan 1:59-es idő kell majd a győzelemhez. Bár ez már tényleg az a határ, amihez a tökéletes kell, de mint mondtam, meg fogom próbálni. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, az sem véletlen, hogy öt évig tartott, mire sikerült a cápadresszes rekordomat felülmúlni. Ne feledjük el, hogy ez csaknem 6,5 másodperccel jobb, mint az ötvenes rekord, azaz tényleg csak kirobbanó erőben, formában lehet megdönteni. Nekem ez ma sikerült, és arra tényleg büszke vagyok, hogy nem egy minden pillanatában kifogástalan úszással sikerült mindezt elérnem.”
