A kemény munkában hisz a Görbicz-utód

Tóth Gabriella még csak most vált nagykorúvá, de már rendszeres résztvevője a magyar női kézilabda-válogatott összetartásainak. Interjú.

– Csapata a 2014–2015-ös szezont már Mosonmagyaróváron kezdte. Azonban amíg nem készül el az új sportcsarnok, addig albérletben Mosonszolnokon kénytelenek játszani. Milyen az új környezet, hogyan fogadták az együttest a helyiek?
– Nagyon jó a környezet. Bátran mondhatom: otthon érezzük magunkat! Úgy érzem, a helyiek jól fogadtak minket, eszméletlen hangulatot tudnak varázsolni a meccseken. A nehéz helyzetekben mellettünk állnak, így egyértelmű, hogy mi is odatesszük magunkat és mindent elkövetünk a győzelemért. Ezúton is szeretném nekik megköszönni, hogy a csapat mellett állnak!

– Mi a Mosonmagyaróvári KCSE célja ebben az idényben? Elégedett önmaga eddigi teljesítményével?
– Az együttes célja, hogy stabilan nyolc között legyen a bajnokságban, és folyamatos fejlődést tudjon mutatni Róth Kálmán kezei alatt. Személy szerint mindig arra törekszem, hogy a lehető legtöbbet hozzá tudjam tenni a csapat játékához, de tudom, hogy sok mindenben kell még fejlődnöm.

– Két évvel ezelőtt elsőként kapta meg a Görbicz Anita-díjat. A kézilabdában jártas szakemberek véleménye szerint ön lehet a győriek csapatkapitányának méltó utóda. Minek köszönhető ez?
– Elsősorban a rengeteg munkának. Azt szokták mondani, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Mindenképpen szerencsésnek érzem magam, hogy Róth Kálmán kezei alatt dolgozhatok, hiszen nála még az edzéseken is a legjobbra kell törekedni.

– Németh András egy éve irányítja a női kézilabda-válogatottat. Az összetartásokra önt is rendszeresen meghívja, bár a kapitány kvalitásai elismerése mellett hangsúlyozza: Tóth Gabriella a jövő embere. Nyakunkon a hazai rendezésű Eb, ami egy játékos pályafutása alatt jó, ha egyszer fordul elő. Miben kell fejlődni, hogy Tóth Gabriella neve is ott legyen a szűkített keretben?
– Németh Andrástól sok újat tudok tanulni, de védekezésben és támadásban is egyaránt fejlődnöm kell. Tudom, hogy két világklasszis irányító (Görbicz Anita és Szucsánszki Zita – a szerk.) van előttem a rangsorban, de azt megígérhetem, hogy nagyon fogok igyekezni az elkövetkező két hónapban.

A múlt hétvégén Szigetszentmiklóson nemzetközi tornát rendezett a Magyar Kézilabda Szövetség. A válogatott százszázalékosan tartotta itthon a kupát. Többek között Tóth Gabriella is pályára lépett, és hat gólt lőtt. A hétvégéről az alábbiakat mondta:

„Minden alkalommal egyre jobban érzem magam a válogatottban, egyre jobban megismerjük egymást az idősebb játékosokkal is. Rengeteg most a fiatal, így a beilleszkedés is könnyebben ment. A hangulat az összetartásokon, edzésen és edzésen kívül is remek volt. Bár az edzések nagyon intenzívek, szövetségi kapitányunk sok játékos feladattal változatosabbá tette az edzést, amibe például egy kis foci is belefért. Természetesen taktikai feladatokat is gyakoroltunk, ilyenkor kapitányunk megköveteli a kellő figyelmet. Személy szerint Németh András mindig biztat, minden alkalommal bátorít. Úgy érzem, szavai jó hatással vannak rám! A meccsek, a megbeszélések és a kemény edzések között azért maradt idő szórakozásra is: vannak közös programjaink, így például sokat activityztünk. A torna során remek meccseket játszottunk, és mi, fiatalok is sok játéklehetőséghez jutottunk. Amikor pályán voltam igyekeztem a maximumot nyújtani. Minden alkalommal nagyszerű érzés a nemzeti csapatban játszani, most is élveztem a játék minden percét."