Dunaújváros: Nagy G. - Villám, Farkas V., Sárközi, Csehi - Lázár, Nikházi - Böőr, Petneházi, Zsótér - Orosz
Paks: Molnár P. - Vági, Gévay, Kovács G., Báló - Kecskés, Tamási - Kulcsár, Bartha, Bertus - Haraszti.
Így állt fel a két csapat, ráadásul mindkettőt magyar edző, Dobos Barna, illetve Csertői Aurél irányítja.
A Paksnál évek óta kőbe vésett alapszabály, hogy csak magyar futballistákat szerződtet, nem ilyen szigorúan, de sokáig a Haladás is hasonló elvet követett, a honosított Predrag Bosnjak jelentett némi kivételt. Így az elmúlt években e két csapat játszhatott többé-kevésbé száz százalék magyar meccset.
A Haladás ebben az évben módosított az elvein – az eredmény legalábbis elgondolkodtató. A Paks kitart a felfogása mellett, akkor is, ha a csapat éppen kijut a nemzetközi porondra, akkor is, ha a kiesés ellen harcol, s akkor is – mint idén – éppen a dobogóért küzd.
A Dunaújvárosnak éppenséggel lett volna oka arra, hogy pánikszerűen bevásároljon levitézlett légiósokból, mert kudarcot kudarcra halmozott az idény elején. Ehelyett higgadtan dolgozott tovább, inkább a külföldiek szorultak a kispadra.
Csak így tovább, Paks és Dunaújváros! Várjuk a követőiket!
