A német labdarúgóliga frankfurti közgyűlésén a tizennyolc élvonalbeli klub képviselői a technológia bevezetéséről döntöttek. Az összejövetelen tizenöten szavaztak a „sólyomszem” bevezetése mellett, hárman ellene.
Márciusban már volt szavazás, akkor azonban az első- és másodosztályú egyesületek képviselői leszavazták a bevezetést, részben anyagi megfontolásból. Az újbóli voksolást a Bayern München kezdeményezte, a másodosztályú csapatok ezúttal nem szavazhattak.
Az idei világbajnokságon használt, Angliában már működő, Németországban pedig a következő szezon elején bevezetni kívánt rendszer arra alkalmas, hogy megállapítsa, a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.
A labdarúgás berkein belül hosszú ideje érvek és ellenérvek hada sorakozik fel a gólvonal-technológiát illetően. Mutatunk néhány olyan példát, amelynél jól jött volna a \"sólyom szeme\".
Elsőként egy olyan esetet mutatunk 2012-es Európa-bajnokságról, ami sajnos a magyar játékvezetői kar számlájára írható. Az alapvonali bíró, Vad II István szerint ennél az esetnél a labda nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon.
De Frank Lampard a 2010-es dél-afrikai-világbajnokságon, Németország ellen szerzett találatával is másképp alakulhatott volna a mérkőzés - ha a Larrionda játékvezetőnek sólyomszeme van.
