Borkai Zsolt bejelentette: a magyar sport- és gazdasági élet fontos szereplőit – például Gyárfás Tamást, Kemény Dénest, Bienerth Gusztávot vagy Kovács Kokó Istvánt – arra kérte fel, hogy tanácsaikkal és javaslataikkal önkéntes alapon segítsék a MOB munkáját a pályázatról szóló döntés előkészítésében.
Borkai Zsolt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elfogadott negyvenpontos reformcsomagból kiemelte, hogy a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékok támogatása mellett a szervezet ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, ami lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.
Történelmi esélyt kaptunk
„Az Agenda2020-nak köszönhetően Magyarország történelmi esélyt kapott, ugyanakkor az olimpiai pályázat és rendezés kérdésével a politikának egyelőre nincs dolga” – mondta a MOB elnöke, aki hangsúlyozta, jövőre kell szándéknyilatkozatot tenni a 2024-es rendezésre, így van idő alaposan megfontolt döntést hozni. „El kell mozdulnunk az »úgysem tudjuk megrendezni« hozzáállásból, szükség van a vitákra is ebben a kérdésben, azt viszont nem szeretném, ha az olimpiai eszmét beárnyékolnák az attól teljes mértékben idegen gondolatok” – tette hozzá Borkai Zsolt. Hangsúlyozta: a cél az, hogy februárban a közgyűlés pozitív döntést fogalmazzon meg a pályázatról.
A MOB elnöke haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a NOB-bal és annak elnökével, a német Thomas Bachhal, akit tájékoztat a budapesti előkészületekről, a közgyűlés összehívásáról, valamint az Agenda2020 magyarországi fogadtatásáról. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke azt mondta, fontos, hogy az ország egységesen támogassa az olimpiai pályázat és a rendezés ötletét. Úgy fogalmazott, Magyarországon megnyerni ezt az ütközetet legalább akkora feladat, mint bizonyítani a világnak, hogy az ország képes otthont adni ennek az eseménynek. Hozzátette, a nemzetközi sportdiplomáciában mindenképpen erősödnie kell Magyarországnak.
Bienerth Gusztáv gazdasági szakember is kiemelte a nemzeti összefogás jelentőségét, és arról is beszélt, hogy a NOB reformjainak köszönhetően más a helyzet, mint 2002-ben, ez pedig „óriási esély” Magyarország számára.
A NOB a hét elején, Monacóban elfogadta az Agenda2020 elnevezésű reformprogramot, amelynek legfőbb célja, hogy a jövőben olcsóbb, gazdaságosabb, fenntarthatóbb olimpiákra kerüljön sor. A 2024-es játékok helyszínét 2017-ben jelöli ki a NOB. Az Egyesült Államokban négy város (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországban két város (Berlin és Hamburg) vív belharcot a jelöltségért, de Róma és Isztambul, valamint Katar és a Dél-afrikai Köztársaság is érdeklődik Budapest és Párizs mellett.
Az infrastruktúra már kiépült
A Magyar Sportért Alapítvány (BOM) szerint számos olyan beruházás elkészült az elmúlt években, amelyek olcsóbbá teszik az infrastruktúra kiépítését. Ezek között említette a 4-es metrót, a Liszt Ferenc repülőtér bővítését, az autópálya-rendszer befejezését, a fővárosi úthálózat és tömegközlekedés korszerűsítését, a ferencvárosi és debreceni futballstadiont, a Tüskecsarnokot, valamint a győri Audi és a Veszprém Arénát. „Mindezeken túl Budapest elnyerte a 2020-as futball-Eb négy mérkőzésének rendezési jogát, amelyhez felépül az új Puskás Ferenc Stadion. 2021-ben rendezzük az úszó- és vízilabda-világbajnokságot, amelyhez építünk egy olimpiai uszodakomplexumot. Ezek fényében pedig szinte magától adódik a következő lépés: a budapesti olimpia” – áll a BOM közleményében.
