Bienerth Gusztáv gazdasági szakember is kiemelte a nemzeti összefogás jelentőségét, és arról is beszélt, hogy a NOB reformjainak köszönhetően más a helyzet, mint 2002-ben, ez pedig „óriási esély” Magyarország számára.
A NOB a hét elején, Monacóban elfogadta az Agenda2020 elnevezésű reformprogramot, amelynek legfőbb célja, hogy a jövőben olcsóbb, gazdaságosabb, fenntarthatóbb olimpiákra kerüljön sor. A 2024-es játékok helyszínét 2017-ben jelöli ki a NOB. Az Egyesült Államokban négy város (Boston, Los Angeles, San Francisco, Washington), Németországban két város (Berlin és Hamburg) vív belharcot a jelöltségért, de Róma és Isztambul, valamint Katar és a Dél-afrikai Köztársaság is érdeklődik Budapest és Párizs mellett.
Az infrastruktúra már kiépült
A Magyar Sportért Alapítvány (BOM) szerint számos olyan beruházás elkészült az elmúlt években, amelyek olcsóbbá teszik az infrastruktúra kiépítését. Ezek között említette a 4-es metrót, a Liszt Ferenc repülőtér bővítését, az autópálya-rendszer befejezését, a fővárosi úthálózat és tömegközlekedés korszerűsítését, a ferencvárosi és debreceni futballstadiont, a Tüskecsarnokot, valamint a győri Audi és a Veszprém Arénát. „Mindezeken túl Budapest elnyerte a 2020-as futball-Eb négy mérkőzésének rendezési jogát, amelyhez felépül az új Puskás Ferenc Stadion. 2021-ben rendezzük az úszó- és vízilabda-világbajnokságot, amelyhez építünk egy olimpiai uszodakomplexumot. Ezek fényében pedig szinte magától adódik a következő lépés: a budapesti olimpia” – áll a BOM közleményében.
