Putyin akarata és utólagos árnyék a havon

A szocsi olimpia orosz sikereit relativizálja a nemrég kirobbant doppingbotrány, de a hősök megmaradtak.

Deák Zsigmond
2014. 12. 29. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy éve Vancouverben Oroszország három arannyal csak a tizenegyedik helyen végzett a téli olimpia éremtáblázatán, meg is bukott a helyi olimpiai bizottság elnöke. Idén Szocsiban viszont házigazdaként magára talált az orosz válogatott, s a legeredményesebbnek bizonyult 13 első, 11 második és 9 harmadik helyével. Vlagyimir Putyin számára nyilvánvalóan nem csak az volt a fontos, hogy közmegelégedésre rendezzék meg a játékokat, hanem a szereplés is.

A Szovjetszkij Szport összeállítása szerint a siker az első két faktora az államfő, valamint Vitalij Mutko sportminiszter. Ez már csak azért is hihető, mert – mint már írtunk róla – a teljes orosz sportot megrengető doppingbotrány egyik vádja, hogy az államilag támogatott doppingrendszerben a sportvezetők többek között a Szocsiban sikeres sílövőknél és északisízőknél is mellőzték az ellenőrzéseket, és eltussolták a lebukásokat.

Persze mostanában politikai okok miatt szinte divat támadni az oroszokat, úgyhogy maradjunk annál, amit biztosan jól csináltak Szocsiban a rendezésen kívül. Például „leigazolták” a dél-koreai An Hjun Szut, aki a 2006-os torinói olimpia legeredményesebb versenyzője volt a rövidpályás gyorskorcsolyázásban szerzett három arany- és egy bronzéremmel. Vancouverről lemaradt, és hazájában lemondtak róla, erre Szocsiban megint három aranyat és egy bronzot nyert, és újra ő lett az egész olimpia legeredményesebb indulója, már mint Viktor An. A hódeszkásoknál két aranyat szerző Vik Uajld még Wild néven az Egyesült Államokban látta meg a napvilágot, de nem támogatták, és benősült az oroszokhoz. A páros műkorcsolyázásban olimpiai bajnok Tatyjana Voloszozsar pedig dnyipropetrovszki illetőségű, Vancouverben még ukrán színekben indult.

S hogy a többiekről is essék szó: a 33 éves norvég Marit Bjorgen sífutásban triplázott, neki ez már a negyedik olimpiája volt, s a teljes éremkollekciójával – 6 arany, 3 ezüst, 1 bronz – minden idők harmadik legeredményesebb téli olimpikonjává lépett előre. Két honfitársa előzi meg: a sílövő Ole Einar Bjorndalen 40 évesen a mostani két aranyával ugrott az élre – 1998 és 2014 közötti termése: 8 arany, 4 ezüst, 1 bronz –, megelőzve a sífutólegenda Bjorn Daehlie-t (8, 4, 0). A teljesség igénye nélkül nagy bravúr a lengyelek új síugrócsillaga, Kamil Stoch vagy épp a szlovén alpesisíző Tina Maze duplázása. A gyorskorcsolyázóknál mindent vivő hollandok közül Ireen Wüst két aranyat és három ezüstöt vitt haza, senki más nem szerzett öt érmet Szocsiban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.