Egy olimpia rendezése hosszú távú gondolkodást igényel

Az infrastrukturális beruházások egy hosszú távú város- és nemzetgazdasági fejlesztési terv részei.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára vonzó lehet Budapest, de az infrastrukturális beruházások csak akkor lehetnek indokoltak, ha részei egy hosszú távú város- és nemzetgazdasági fejlesztési tervnek. A KPMG tanulmánya rávilágít: az olimpia gazdasági és szociális hatása jelentős lehet. Fontos a lakosság támogatása, amelyet az ötkarikás játékok hosszú távú gazdasági, infrastrukturális és szociális örökségének érvényesítésére összpontosítva kell felhasználni. Ha ez így történik, akkor az esemény megrendezéséből származó előnyök nagyobbak lehetnek a teljes befektetésnél.

A tanulmányt Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője ismertette. Mint mondta, Magyarország sikeressége a nyári olimpiákon, illetve Budapest és az ország tapasztalata a nagy sportesemények megszervezésében egyedi megvilágításba helyezheti a pályázatot. „A rendezési jog elnyerése esetén az olimpiai falut a város lakásszükségleteinek megfelelően kell fejleszteni, figyelembe kell venni a későbbi hasznosítást\" – mondta Sartori, aki jelezte, a nemzetközi szintű és színvonalú sportlétesítmények fejlesztése már folyik Budapesten és Magyarországon, ugyanakkor komoly lehetőséget jelent a magyar pályázat szempontjából az átmeneti létesítmények használatának lehetősége.

Hangsúlyozta, hogy a KPMG tanulmányának nem volt célja megállapítani a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségeket, de megbecsülte ezt az összeget. „Számításunk szerint a budapesti nyári játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak, ennek 50 százalékát a NOB és a nem NOB-partner magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, a maradék 50 százalékot kellene a magyar államnak előteremtenie, ez pedig hétéves felkészülési időszakot tekintve évente átlagosan a GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki” – jelentette ki Sartori. A szakember kitért rá, hogy akár egy sikertelen pályázat is növelheti Magyarország nemzetközi elismertségét.

A tanulmány idézte Jost Lammerst, a Budapest Airport vezérigazgatóját, aki kijelentette, biztos abban, hogy a Liszt Ferenc repülőtér „simán\" meg tudna birkózni egy ilyen esemény lebonyolításának légi közlekedési részével.

A sajtótájékoztatón részt vett Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, valamint Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó is. Oszkó Péter szerint az olimpiarendezés projektje éppen beilleszthető a magyar gazdaság jelenlegi ciklusába, ami azért is szerencsés, mert a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés később hasznosítható.

Futó Péter azt emelte ki, hogy Magyarországon egy olimpiai pályázattal erősödhet a bizalom a vállalatok, valamint a vállalatok és az állam között, ez pedig mindenkinek az érdeke. Borkai Zsolt pozitívumként említette, hogy az elmúlt hónapokban az emberek mindentől függetlenül képesek egymással beszélni az olimpiai pályázat gondolatáról, s azt hangsúlyozta, hogy a játékokat nem pusztán az eseményért, hanem Magyarország és Budapest hosszú távú fejlődéséért kell megpályázni.