A sportesemény költségvetése 85 millió dollár, vagyis hozzávetőleg 23 milliárd forint, ebből kell 2017. március 31-ére felépíteni a 18 ezer férőhelyes úszókomplexumot a Dagály fürdő területén – mondta a sportvezető a lapnak. Az interjúban Gyárfás arról is beszélt, hogy a világviszonylatban is jelentős 2017-es eseménnyel Magyarország bebizonyíthatja, mire képes. Mint mondta, 2005 és 2012 között öt Európa-bajnokságot rendezett az ország – a külső visszajelzések szerint sikeresen –, talán ennek is köszönhető, hogy Dohát, Buenos Airest és Bakut is megelőzve nyertük el a rendezés jogát. A MÚSZ elnöke hozzátette, hogy az egyik legnagyobb dilemma, hogy a helyszínen mennyibe kerüljenek a jegyek, hisz ha a londoni olimpiai uszoda közel 200 ezer forintos árait vesszük alapul, akkor többség nem láthatja Hosszú Katinkát vagy Gyurta Dánielt. „El kell dönteni, mi a fontosabb: a magyar sportbarátok öröme vagy a kassza.”
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a költségvetés 90-95 százalékát a sportlétesítménnyel kapcsolatos kiadások mellett az infrastrukturális fejlesztés emészti fel, vagyis az uszoda felépítésén túl az útburkolatok javítására, a tömegközlekedés átszervezésére és a tereprendezésre is költeni kell. Egy ilyen kaliberű sportesemény esetében nemhogy pozitív pénzügyi mérleggel, még nullszaldóval sem lehet, és nem is kell tervezni, a kiadások felénél több nem valószínű, hogy visszajön a bevételekből. Sikeres rendezés esetén a vb 16 napja viszont felbecsülhetetlen érték az országimázs terén, a felépülő uszoda pedig nemcsak a verseny-, hanem a szabadidősport fellegvára is lehet a következő negyven-ötven évben – tette hozzá.
Muszbek Mihály sportközgazdász szerint a hasonló sporteseményeken jellemzően 7-12 százalék a külföldi szurkolók aránya, ők jellemzően négy-öt napot töltenek a városban, és fejenként 1000 eurót költenek. A szakember úgy látja, ha csak 200 ezer látogatója lesz a budapesti vizes vb-nek, s abból 20 ezer érkezik a határokon túlról, bátran kalkulálni lehet 100 ezer vendégéjszakával.
