– hangsúlyozta. Hogy mennyire fontos a társadalmi támogatottság, arra egy másik pályázó, Hamburg esete a jó példa. A németek november végén népszavazást tartottak arról, hogy kandidáljon-e a város –a lakosok elvetették a kezdeményezést, így a német város visszalépett. Magyarországon egyelőre nem a nép szava dönt az olimpiai pályázattal kapcsolatban, bár az ellenzék aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy írjanak ki helyi népszavazást Budapest olimpiai pályázatáról.
Magyarország egyébként már több esetben bizonyította: méltó rendezője tud lenni világ- és Európa-bajnokságoknak, éppen februárban csillant fel annak a lehetősége is, hogy a Magyar Úszó Szövetség 2021 helyett elnyerje a 2017-es úszó-világbajnokság rendezésének jogát. A mexikói Guadalajara anyagi okokra hivatkozva ugyanis visszalépett a lebonyolítás lehetőségétől, az állam nem állt a rendezvény mögé. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke – akit éppen februárban jelöltek ki a FINA legszűkebb döntéshozó testületének, az úgynevezett FINA Executive tagjának – már ebben a hónapban megvillantotta annak lehetőségét, hogy Budapest átvegye a 2017-es vb rendezési jogát.
Ebben a hónapban dőlt el az is, hogy kétmilliárd forintos kormánytámogatásnak köszönhetően 2017-ben cselgáncs-világbajnokságot rendezhet fővárosunk. Ahogy Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke fogalmazott, a 2017 augusztusában sorra kerülő cselgáncs-vb lehet az utolsó lobbilehetőség a 2024-es budapesti olimpiarendezésre, mivel annak helyszínéről egy hónappal később döntenek majd Limában.
Nagy lehetőségeket villantott fel, nagy dobásokra adott lehetőséget tehát a február, és még csak az esztendő második hónapjában járunk
