Február: kell az olimpia, kell Dárdai

Az év második hónapjában a MOB bejelentette: pályázna 2024-re. A Herthánál egész más volt a nagy hír.

Ha februári hideg, akkor legyen szó melegebb éghajlatról!

Miután a csapat az utolsó előtti helyen állt a Bundesligában, és sorozatban három vereséget is elkönyvelt, a Hertha BSC vezetősége menesztette Jos Luhukay vezetőedzőt, akinek helyére ideiglenes megbízással a klub legendás játékosát, Dárdai Pált nevezte ki. A Hertha színeiben 286 Bundesliga-mérkőzést letudó korábbi labdarúgónak 2015 szeptemberéig szóló megbízatása volt a magyar válogatott élén, és bár a németek érezhetően „teljes értékű” trénert akartak a csapat élére, a tavaszi selejtezők során még kettős szerepben „játszhatott” Dárdai Pál.

„A Magyar Labdarúgó Szövetség múlt év végén tárgyalásokat kezdett a Hertha BSC-vel Dárdai Pál szövetségi kapitányi kinevezéséről, és a német fél már akkor jelezte: előfordulhat, hogy az Európa-bajnoki selejtezősorozat vége előtt vezetőedzői szerepet szán a magyar szakembernek a Hertha felnőttcsapatánál. A felek ennek tudatában állapodtak meg Dárdai Pál magyarországi szerepvállalásáról, és rögzítették: az esetleges berlini kinevezés nem befolyásolja a szakember itthoni munkáját”

– állt a kinevezés után az MLSZ közleményében.

Közleményt adott ki a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is februárban – méghozzá egy igen fontos témával kapcsolatban. A testület közgyűlésén – 125 igen és egy nem szavazat mellett – deklarálta, hogy megpályázná a 2024-es olimpia rendezési jogát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság új NOB Agenda 2020-as reformprogramjában az alacsony költségvetésű, gazdaságos, emberléptékű, fenntartható játékok mellett érvel, gyakorlatilag úgy kell elképzelni az olimpiát, mintha a rendező ország 28 világbajnokságot rendezne meg egy időben. A MOB szorgalmazta, hogy a kérdésben kezdődjön el egy társadalmi párbeszéd, és javasolták a korábbi megvalósíthatósági tanulmány frissítését, átdolgozását az Agenda 2020 kritériumainak megfelelően.

A közgyűlést levezénylő Szabó Bence, a MOB főtitkára aláhúzta:

„Felelősen döntött a közgyűlés. A következő feladat, hogy a közvéleményt is sikerüljön megnyernünk az ügynek, a kellő társadalmi támogatottság nélkül ugyanis esély sincs a sikerre”

– hangsúlyozta. Hogy mennyire fontos a társadalmi támogatottság, arra egy másik pályázó, Hamburg esete a jó példa. A németek november végén népszavazást tartottak arról, hogy kandidáljon-e a város –a lakosok elvetették a kezdeményezést, így a német város visszalépett. Magyarországon egyelőre nem a nép szava dönt az olimpiai pályázattal kapcsolatban, bár az ellenzék aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy írjanak ki helyi népszavazást Budapest olimpiai pályázatáról.

Magyarország egyébként már több esetben bizonyította: méltó rendezője tud lenni világ- és Európa-bajnokságoknak, éppen februárban csillant fel annak a lehetősége is, hogy a Magyar Úszó Szövetség 2021 helyett elnyerje a 2017-es úszó-világbajnokság rendezésének jogát. A mexikói Guadalajara anyagi okokra hivatkozva ugyanis visszalépett a lebonyolítás lehetőségétől, az állam nem állt a rendezvény mögé. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke – akit éppen februárban jelöltek ki a FINA legszűkebb döntéshozó testületének, az úgynevezett FINA Executive tagjának – már ebben a hónapban megvillantotta annak lehetőségét, hogy Budapest átvegye a 2017-es vb rendezési jogát.

Ebben a hónapban dőlt el az is, hogy kétmilliárd forintos kormánytámogatásnak köszönhetően 2017-ben cselgáncs-világbajnokságot rendezhet fővárosunk. Ahogy Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke fogalmazott, a 2017 augusztusában sorra kerülő cselgáncs-vb lehet az utolsó lobbilehetőség a 2024-es budapesti olimpiarendezésre, mivel annak helyszínéről egy hónappal később döntenek majd Limában.

Nagy lehetőségeket villantott fel, nagy dobásokra adott lehetőséget tehát a február, és még csak az esztendő második hónapjában járunk