A bronzmeccs előtt volt bennünk némi félsz, hogy a Montenegróval szemben elvesztett elődöntő mély nyomokat hagy a magyar játékosok szívében. Nagy Viktor például olyan csalódottan nyilatkozott a lefújás után, mintha éppen a válogatottság lemondása előtt állna, és Benedek Tiboron is látszott, hogy nem a bronzért jött Belgrádba. A legnagyobb kérdés az volt így, hogy vajon a szövetségi kapitány fel tudja-e még egy utolsó csatára pörgetni legénységét, vagy az olimpiai kvótát nem jelentő bronzmérkőzés már annyira nem jelent motivációt Hosnyánszkyéknak.
A választ hamarabb megkaptuk, mint gondoltuk. Ellentmondást nem tűrően vágtunk bele a meccsbe: a kezdő sípszótól kezdve egyetlen csapat volt a medencében. Nem lebecsülve a görög válogatott teljesítményét – Eb-elődöntőbe jutni nem kis teljesítmény –, a hellének ezúttal legfeljebb a statiszta szerepét játszhatták el.
Még szinte fel sem úsztunk a kapu elé, Vámos balosa már el is sült, Flegkasz legnagyobb bánatára. Aztán Decker, Hosnyánszky, majd Manhercz következett, és máris 4-1 állt az eredményjelzőn.
A legszembetűnőbb az eddig kevésbé gólerős játékosaink, Decker és Manhercz magabiztossága volt, no meg az emberelőnyök kihasználása. 7/5-tel pipáltuk ki az első két negyedet. Ilyen mutatót emberemlékezet óta nem láttunk a férfiválogatottól, a Benedek által sokszor hiányolt fórokat most precízen vagdostuk be.
8-4-gyel fordultunk, és hiába sült el olykor Vlahopulosz vagy Murikisz keze, a mieink is pontosan céloztak. Nagy Viktor a tőle megszokott százalékkal kapkodta le a lövéseket. Bátori emberelőnyből szerzett góljával már hattal mentünk (11-5), de aki látta a mérkőzést, tudja, hogy a meccs korábban eldőlt.
A végén még Bisztritsányi is megmártózhatott, de nem volt túl szerencsés fürdőzés: először egy blokkról pattant a kapujába a labda, majd a hátáról. Annyira azért nem kenődött el miatta. 13-10-re győztünk végül, a játékosok mosolyogva pacsiztak a kispadon. Nem vetette szét őket az öröm, hiszen bevallottan az aranyért jöttek, de mint Benedek Tibor a vegyes zónában hangsúlyozta a találkozó után, a jövőre nézve rendkívül fontos volt, hogy a mi nyakunkba akasszák a bronzérmeket.
Szép volt, fiúk!
Bátori Bence Nagy Viktort és az egész csapat helyzetkihasználását dicsérte az M4 kamerája előtt:
– Nem volt könnyű meccs három negyedig, egyszerűen az történt, hogy jobban lőttük a helyzeteinket, mint korábban. Akaratban nem volt különbség. Büszkék lehetünk az előnykihasználásra és a hátrányos védekezésre. Viktor most is remekül védett. Közvetlenül a vb-arany mellé kerül ez az érem.
Visszatérő centerünk, Kis Gábor elmondta, a bronzmeccs előtt visszanézték a vesztes elődöntőt, és sokat tanultak belőle.
– Mind a két csapat nagyon akarta a győzelmet. Most annyira nem volt nehéz felpörögni, mert visszanéztük a montenegrói meccset, és kiderült, hogy olyan hibákat követtünk el, amelyeket ki lehet javítani hamar, így nem keseredtünk el nagyon. Mi meccsről meccsre fejlődtünk az Eb-n, ez most kijött. Magabiztosabbak voltunk, mint az ellenfél. Sok munka volt ebben a győzelemben, büszkék vagyunk a bronzéremre.
Benedek Tibor szövetségi kapitány rettentő fontosnak tartja, hogy behúztuk a mérkőzést, nem mindegy, hogy így jutunk-e ki az olimpiára vagy Eb-negyedikként.
– Hallhatjuk, hogy a döntő előtt milyen hangulat van a lelátón, mi szerettünk volna ilyen hangzavarban játszani. Ez a csapat most bizonyította, hogy három hét alatt hogyan lehet igazi csapattá válni, nagyon komoly az egység. Ha most nem nyertünk volna, nem lenne eredmény, amivel ezt tudnánk bizonyítani. Az Európa-bajnokság erőt adhat, vannak olyan játékosaink, akikkel ki lehet vívni az olimpiai szereplést. Most nagyon kellett ez a bronzérem nekünk, az eredmény bizonyítja, hogy jó csapat vagyunk. Tudtuk, hogy a görögök ellen szükség lesz a jó emberhátrányos védekezésre, de az első, a leglényegesebb, ami ott van belül a szívekben.
FÉRFIVÍZILABDA-EURÓPA-BAJNOKSÁG, BELGRÁD, ELŐDÖNTŐ
MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG 13-10 (4–2, 4–2, 2–1, 3–5)
Gólszerzők: Vámos 3, Decker, Manhercz, Hárai, Bátori, Hosnyánszky 2-2 illetve Vlahopulosz 4, Murikisz, Afrudakisz 2-2 Funtulisz, Genniduniasz
A bronzérmes magyar válogatott névsora:
Kapusok: Nagy Viktor (Szolnoki Dózsa-Közgép), Bisztritsányi Dávid (A-Híd-OSC-Újbuda)
Mezőnyjátékosok: Gór-Nagy Miklós, Decker Ádám, Bátori Bence (mindannyian A-Híd-OSC-Újbuda), Hosnyánszky Norbert, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs (mindannyian ZF-Eger), Kis Gábor, Vámos Márton, Varga Dániel, Varga Dénes (mindannyian Szolnoki Dózsa-Közgép), Manhercz Krisztián (Szeged-Diapolo)
Szövetségi kapitány: Benedek Tibor
