A technológia egyébként a Kékszalagon sok mindent megváltoztatott. Hosszú éveken keresztül például egyetlen hajós, Litkey Farkas nyerte a versenyt, de Kollár Lajos szerint az az éra örökre lezárult, hogy egyetlen egység sorozatban annyiszor nyerjen, mint Litkeyé, aki mindig jó érzékkel választott hajót.
Ha már technológia: a verseny egyik újdonsága lesz, hogy okostelefonon, a magyar fejlesztésű Kwindoo alkalmazás segítségével minden hajó útja folyamatosan nyomon követhető lesz – így telefonnal a kezünkben simán drukkolhatunk ismerősünknek, aki ott hánykolódik a magyar tengeren.
A verseny távja a hagyományos útvonalon (Füred – Kenese – Keszthely – Füred) légvonalban 155 kilométer, ennél természetesen mindenkinek több lesz a szél- és a terepviszonyok miatt, és minél több, annál jobban jár a vitorlás-utánpótlás, hiszen a mezőny megtett kilométerei után jön a támogatás a névadó szponzortól, az Erstétől.
A verseny előtti hétvége szombatján kerül sor a bemelegítő versenyre, a Fehér Szalagra, amit a „nagyok” az utolsó beállításokra használnak fel, de rajta külön versenyt futnak a Balaton legpatinásabb klasszikus vitorlásai, köztük a több mint 50 éven át a tókerülés időrekordját tartó Nemere II., a Balaton legidősebb hajója, a már említett Kishamis és a legtöbbszörös Kékszalag-győztes, a Tramontana.
Szóba került a korábbi időrekorder, említsük meg az aktuálisat is: ő 2012 óta Józsa Márton és a kétárbocos katamarán, a Fifty-Fifty 7 óra 13 perc 57 századmásodperccel. A Nemere II. mint egytestű hajó rekordja (10 óra 40 perc – 1955) is a múlté már 2014 óta, 59 év után Király Zsolt hangyányival 9 óra 57 perc alá szorította ezt az időt.
A Raffica kormányosa szeretne már egyébként abszolútban is Kékszalagot szerezni, Európában már szinte csak ezt a versenyt nem nyerte meg – Királyt tekinthetjük a magyar vitorlázás Hosszú Katinkájának, kiváló úszónőnknek is már „csak” az olimpiai arany hiányzik. A Kékszalag címvédője egyébként egy svájci egység (Safram), amely az idén is rajthoz állhat.
