A Los Angeles Times szerda esti cikkében gyakorlatilag egy vállrándítással elintézi kandidálásunk visszavonását. Mint írják, az, hogy Budapest nem pályázik, sokat nem változtat a helyzeten, ugyanis kezdettől fogva Párizs és Los Angeles volt a két legnagyobb esélyes a 2024-es olimpia megrendezésére. Sőt
Budapest visszakozása inkább a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra nézve komoly csapás, ugyanis nem sikerült gátat vetni annak a folyamatnak, hogy egyre kevesebb város szeretne nyári játékokat rendezni.
Az utóbbi évtizedek trendjét figyelembe véve valóban ez a helyzet, erről korábban lapunk is írt. Hozzáteszik, látva, hogy az utóbbi nyári és téli játékok rendezőinek mennyit kellett költeniük új létesítmények felhúzására, elképzelhető, hogy nemcsak Budapestnek, de más közepes méretű világvárosoknak is elmegy majd a kedvük a jövőben a rendezéstől, ami szintén komoly fejtörést okozhat a NOB-nak. Főleg, hogy az Agenda 2020 programnak a kisebb városok helyzetbe hozása lett volna a célja.
Az LA Times jelzi, a magyar főváros visszalépésével immár négy város visszakozott a rendezéstől a finisben: korábban Róma, Hamburg és Boston tett ugyanígy. Ezzel szerintük több milliárd dollár ment a kukába a pályázatra addig elköltött pénzeket tekintve. A lap úgy véli, Budapest az „óvilág bájával” (Old World charm) és az olimpiai helyszínek közti kis távolságokkal próbálta megnyerni a NOB döntéshozóit. Viszont a visszalépésből a cikk egyértelműen azt a következtetést vonja le, hogy most már látható: csak nagyvárosok képesek megrendezni egy ilyen horderejű eseményt. Ennek mondjuk ellentmond a 2004-es athéni olimpia.
Jelzik, a Los Angeles-i stadionok, csarnokok zöme készen áll, nem kell újakat építeni, ráadásul az 5,3 milliárdra becsült rendezési költségeket fedezni fogják a tévéközvetítésből, a jegyeladásból és a támogató nagy cégektől érkező komoly összegekből.
A Washington Postban még a sportrovatban sem érdemelt valamire való hírt a budapesti visszavonuló. A New York Timesban mindez azért érdekes, mert ott a Magyar Turizmus Zrt.-nek fizetett bannerje van, amely az olimpiát és a magyar fővárost népszerűsíti. A címlapról egyelőre elfelejtették leszedni a hirdetést.
A francia lapok sem vitték túlzásba a magyar főváros olimpiai pályázatának visszavonásáról szóló hírt. Csütörtök reggel a vezető lapok online kiadásának címlapján sehol nem találni anyagot erről. A Le Figaro nem foglalkozik a témával, míg a Le Monde az MTI-re hivatkozva vette át az információt, és csupán arról ír, hogy a döntés hátterében a Momentum Mozgalom több mint 200 ezer olimpiai népszavazást követelő aláírása áll. A Le Parisien szintén az alaphírt hozza a távirati irodán keresztül, hozzátéve: a magyar kandidálás alapja az volt, hogy Magyarországnál csak kilenc nemzet nyert több olimpiai érmet eddig. Viszont a pályázatot a közvélemény azzal kritizálta, hogy az állampolgároknak joguk van eldönteni, mire költsenek a pénzükből, márpedig a rendezésnek óriásiak a költségei.
