Ne áltassuk magunkat a zágrábi 1-1-gyel, a kedd esti 0-4 reálisabb eredmény. A Dinamo, ha ennyivel talán nem is, de két-három góllal mindenképpen jobb csapat a Fradinál. A szerencse kegyelméből is kiharcolt idegenbeli döntetlen kissé elaltatta a ferencvárosiakat – szakembereket, játékosokat, szurkolókat egyaránt –, annak tudatában vált még fájdalmasabbá a keddi kudarc. Ám nincs más hátra, hideg fejjel kell értékelni.
Kezdve azzal, hogy a Dinamo kedden egyet leszámítva minden poszton, a játék minden elemében az FTC fölé nőtt. Egyetlen olyan játékos akadt a Fradiban, aki megütötte a horvátok szintjét: Tokmac. A gyorsaságával csak ő okozott többször is veszélyt, a többi tíz ember nem hozta azt a színvonalat, amit a Dinamo játékosai. A korábbi meccseken magabiztos Dibusz ezúttal nem állt a helyzet magaslatán, igaz, az első két gólról nem tehetett, a harmadikért és a negyedikért okolható, de addigra már elment a meccs. A védelmet a négy kapott gól önmagában minősíti, az ellenfél ezenkívül is többször könnyedén játszotta át a Fradi hátsó alakzatát. Ha kicsit szerencsésebb, ismét Sigér lehetett volna a megmentő, de hát az első félidő zárásaként a kapufáról kifelé pattant a lövése; védekezőés szervezőmunkáját – csakúgy, mint Haratinét – érhette kifogás.
Elöl Szignyevics ismét csak harcolt, a kapura veszélytelen volt, akárcsak Zubkov, Skavarka pedig ezen a szinten már súlytalan – Tokmac egyedül nem nyerhette meg a meccset. Talán még Lanzafame segíthetett volna. Az ő távozása persze összetett kérdés, nem csak a Fradin múlt, hogy már a visszavágó előtt mehetnéke volt. A horvátok mindenesetre bölcsebben jártak el Dani Olmo ügyében: e párharc, e meccs előtt eszükbe sem jutott eladni a 21 éves spanyol klasszist, akiért pedig a Bayern München 28 millió eurót kínált.

Fotó: Mirkó István
Azokra szűkítve a kört, akik a BL-mérkőzéseken rendszeresen pályára léptek, a csapat összetételét persze más szempontból is vizsgálhatjuk. Dibusz ősfradista – a mai futballban ehhez elég annyi, hogy öt és fél éve a klub játékosa –, Lovrencsics és Blazic is alapember, Sigér és Heister tavaly nyáron jöttek, a többiek pedig vagy a télen, mint Dvali, Haratin, Szignyevics és Tokmac, vagy e nyáron, mint Zubkov, Ihnatenko, Civic és Skvarka. Az NB I papíron legdrágább játékosát, az amúgy megfejthetetlen Isaelt és a tűzkeresztségen éppen túlesett Bolit nem számítva, ez az a keret, amelyet a Ferencváros vezetősége, a menedzsment összerakott.