Marco Rossi Janus-arcú edző: kifelé mérhetetlen nyugalmat sugároz, és ez – szerencsére – rendszerint átragad játékosaira is. Belül azonban a nap huszonnégy órájában a soron következő mérkőzésen jár az agya, amikor pedig sípjába fúj a játékvezető, módosult tudatállapotba kerül az olasz maestro. A tegnapi sajtóértekezleten az angyali nyugalmú Rossival találkoztunk. Előzőleg azonban Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője közölte: kiemelt kockázatú lesz a Magyarország–Szlovákia Eb-selejtező mérkőzés, fokozott rendőri jelenléttel.
Ehhez illeszkedett csapatkapitányunk, Dzsudzsák Balázs mondókája, amit egy papírlapról olvasott fel, és amelynek az volt a lényege, hogy kéri a magyar szurkolókat, tartózkodjanak bármiféle rasszista rigmustól, mert az óhatatlanul pénzbüntetést von maga után az UEFA-tól, sőt, akár még be is zárhatják a Groupama Arénát – a lelkes közönségre pedig nagy szükség lesz a még hátra lévő egyetlen hazai selejtezőn, Azerbajdzsán ellen, október 13-án. De az Al-Ittahad Kalba 104. válogatottsága előtt álló középpályása mást is mondott: „Feltüzelt, motivált csapat fog pályára lépni a Groupama Arénában, remélem, mindenki egészséges lesz, a Szlovákia elleni első magyar győzelemmel akarunk kedveskedni a szövetségi kapitánynak az 55. születésnapján.”
Rossitól megkérdeztem, milyen következtetéseket vont le a podgoricai 1-2-ből és a szlovákok nagyszombati 4-0-s vereségéből a horvátok ellen.
„Nem lehet összehasonlítani a két meccset – kezdte a kapitány. – Montenegró ellen kísérleti tizeneggyel álltunk ki, ezért vállalom a felelősséget. Így is győzni akartam, mert a vereség semmilyen szempontból nem jó, de nem sikerült. Viszont kísérletezhettem, fontos tanulságokat vontam le. Hétfő este azonban nem fogok kísérletezni, kockáztatni. Vannak kihagyhatatlan játékosaim, és őket nem is fogom kihagyni. Sajnos a két sérült védekező középpályásom, Nagy Ádám és Pátkai Máté állapotáról túl sok biztatót nem tudok elmondani, bár az utolsó edzést követően döntök a játékukról, de nem vagyok túlzottan bizakodó.”