– Négy évet is lehúzott Kazahsztánban. Nem érzi úgy, hogy elfecsérelte ott a legszebb éveit?
– Amikor ott játszottam, cseppet sem éreztem úgy, nagyon szerettem ott lenni. Ám a Ferencvárossal új szintre kerültem, korábban nem szerepeltem az Európa-ligában. Talán feljebb is juthattam volna, de nagyon jól érzem magam itt, s ahhoz képest, hogy nem is akartam futballista lenni, végül is sokra vittem.
– Hogyan?
– Gyerekként a futsal volt a mindenem, nem is akartam nagy pályára váltani. A nagybátyám győzködött, hogy csak meg kellene próbálnom. Nem volt könnyű kitörni, mert Brazíliában rengeteg a jó játékos. S a fiatalokkal úgy bánnak, hogy adnak nekik egy lehetőséget, de ha nem tudnak élni vele, akkor egyből elküldik őket, mert jön helyettük más. Az én pályafutásom is nehezen indult, ezért elégedett vagyok azzal, amit harmincegy éves koromra elértem.
– Hogyan boldogul a magyar nyelvvel?
– Még az orosznál is nehezebb. Csak az alapszavakat ismerem, de szerencsére az angollal is könnyen boldogulok Budapesten.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!