Alamizsna

Szegeden nem hegedtek be a sebek. A Mol–Pick Szeged elnöke, dr. Szűcs Ernő Péter komolytalan összegnek nevezte azt az összesen 88,5 millió forintot, amivel az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) kárpótolta a még versenyben levő, de a koronavírus-járvány miatt meghozott drasztikus intézkedések következtében a Bajnokok Ligája négyes döntőjéről lemaradó klubokat, köztük a szegedieket is. Hosszan lehetne értekezni a versenysportban is elburjánzott, végtelenül cinikus hozzáállás erkölcsi megalapozottságáról, amikor a lelkifurdalástól gyötört személy vagy szervezet pénzzel akarja más (és a saját maga) lelkét megnyugtatni. Az EHF a héten bejelentett „nagystílű” kompenzációja is beleillik a sorba: semmire sem jó, legfeljebb a sebek fertőtlenítésére. Sőt még arra sem.

Aprópénz lenne az egy csapatra jutó 8,5 millió forint? Szegeden nem az összeg miatt dühöngenek, pedig lenne rá okuk, hiszen egy hazai Bajnokok Ligája-csoportmérkőzés jegybevétele jóval több, mint a bejelentett kárpótlás mértéke. Szegeden a pénzben nem kifejezhető nagy lehetőséget siratják. A hazai pályán a Barcelonát és a Paris SG-t is legyőző, a kölni Final Fourról álmodozó öntudatos klub reakciójával nehéz vitatkozni. Vajon milyen alapon gondolja úgy az EHF, hogy ki lehet szúrni a pórul járt csapatok szemét néhány millióval? Az eljárás meglehetősen érzéketlen, nem számol a háborgó szurkolókkal, azt feltételezi, hogy le lehet csendesíteni őket egy látványos pénzügyi tranzakcióval.

Dr. Szűcs Ernő Péter és a Mol–Pick Szeged felháborodása érthető, a 8,5 millió forint csak egy mezei állampolgárnak tekintélyes összeg, az élsport világában ez semmiség, jelen esetben még sebfertőtlenítésre sem alkalmas. Alamizsna.