– Februártól július végéig tartott a dunaszerdahelyi szakasz a karrierjében. Miért csak eddig?
– Összetett kérdés. Hadd kezdjem azzal, hogy én magam is hosszabb időre terveztem a DAC-nál. Talán nem is kell magyaráznom, hogy érzelmileg milyen sokat jelentett nekem, hogy a menyasszonyom szülővárosába szerződtem. Sajnos ez lett a vége.
– Kansasből jelentős meccshiánnyal tért vissza Európába, ennek lehetett köze a későbbi fejleményekhez?
– Nem hiszem, habár igaz, hogy az Egyesült Államokban már két-három hónapja nem játszottam tétmérkőzést, amikor aláírtam a szerződésemet Dunaszerdahelyen. Kellett egy kis idő, amíg utolértem magam. Végül egy kupa-, majd egy bajnoki mérkőzésen viseltem a csapat mezét. A Nagyszombat elleni találkozó emlékezetesre sikeredett, soha nem felejtem el a közönség szeretetét, amit akkor éreztem, amikor csereként pályára léptem. Mire igazán elkaphattam volna a fonalat, már tombolt a koronavírus-járvány, félbeszakították a szlovák bajnokságot. A karanténidőszak után újrakezdtük az edzéseket, amikor megtörtént a baj: eltörött a köbcsont a lábfejemben. Időközben edzőt cserélt a csapat…
– Kinevezték Bernd Storckot. Emlékszem, mennyire lelkendezett, őszintén hitt abban, hogy a korábbi magyar szövetségi kapitány új lendületet adhat a DAC-nak.
– Pontosan így volt. Bernd Storckkal együtt éltük át a 2016-os Európa-bajnoki szereplést, meghatározó élmények kötnek minket össze, mindamellett szakmailag is felkészült edzőnek tartom őt. Storck sajnálta azt, ami velem történt, mielőbbi gyógyulást kívánt, mint mondta, alapemberként számolt volna velem. Sajnos később egyre ritkábban beszéltünk, ennek nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget, bár utólag hajlamos vagyok mást gondolni.
– Ő közölte, hogy nem él a DAC az egyéves szerződéshosszabbítással vagy másra bízta a feladatot?
– A belga sportigazgató, Jan van Daele mondta el a klub döntését.
– Haragszik Storckra?
– Nem, ő volt döntés helyzetben, és ő ezt így látta helyénvalónak. Nincs más választásom, tudomásul veszem a döntését. Bár sajnálom, hogy nem kaptam meg tőle a lehetőséget. A rehabilitáció kilencedik hetében járok, a műtét után hat hétig csizma került a lábamra, most az izmokat kell megerősíteni, aktiválni, hogy újra a régi legyek. Én örülnék a legjobban, ha két hét múlva már labdás edzéseket végezhetnék.