Lábát törte, majdnem feladta, most pedig nagyon büszkék vagyunk rá

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Bácskay Csenge három éve a Buenos Aires-i ifjúsági olimpia tornaversenyein 15 esztendősen ezüstérmes volt ugrásban, idén pedig a felnőtt mezőnyben is „beugrott” a földkerekség legjobbjai közé. Kedvenc szerén szériavilágkupa-győztes lett, a múlt hét végén pedig a Japánban, Kitakjushúban rendezett vb-n az ötödik helyen zárt. Úgy tervezi, hogy jövőre az Egyesült Államokban tanul tovább, és cikkünk megjelenésekor éppen a Nebraskai Egyetemen tart terepszemlét – még elutazás előtt beszélgettünk vele.

2021. 10. 29. 7:08
Lábát törte, majdnem feladta, most pedig nagyon büszkék vagyunk rá
Hungary's Csenge Maria Bacskay competes in the Women's vault qualifications during European Artistic Gymnastics Championships at the St Jakobshalle, in Basel, on April 21, 2021. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP) Fotó: AFP/Fabrice COFFRINI
Fotó: Instagram/bacskaycsenge

– Legalább megvolt az aznapi edzése is... Ami a közeljövő tréningjeit illeti, tervbe van véve, hogy a jelenlegi 5,0-s és 4,8-as erősségű ugrásain nehezít?

– Igen, a Jurcsenko nyújtott testű másfél csavaros ugrásomból mindenképpen szeretnék dupla csavarost, annak már 5,4 az erőssége. A másik, Cukahara egész csavaros ugrás helyett pedig lehet, hogy belevágok egy teljesen újba, ha összejön, az 5,2 pontot érne.

– Felemás korlátról és gerendáról is nagyot lehet esni, de kívülről nézve a legfélelmetesebb az ugrás, aligha véletlen, hogy a tokiói olimpián a tornasport jelenkori legnagyobb sztárja, az amerikai Simone Biles is itt blokkolt le. Mit gondol erről?

– Teljesen meg tudom érteni. Bizony előfordul, hogy valaki hirtelen nem tudja, mit is kell csinálnia, hiába hajtotta végre azt a mozdulatot már több százszor is. Én is jártam már így, de nem ugrásban, hanem felemás korláton.

A 2018-as Buenos Aires-i ifjúsági olimpia dobogóján:

– Három éve ezüstérmes volt az ifjúsági olimpián, tavaly a mersini felnőtt Eb-n bronzérmes csapatban, most ötödik lett a vb-n. Töretlen a felfelé ívelő pályafutása?

– Ezt nem mondanám, mert 2019 elején éppenséggel eltörtem a lábam egy edzőtáborban, így lemaradtam az Európai Játékokról is, pedig már be voltam nevezve. Elúsztak számomra a világkupák is, és a nyáron hiába kezdtem újra a felkészülést, nem nyertem vissza a formámat, így a vb-re sem jutottam ki. Ekkor nagyon magam alá kerültem, egy ideig a terem közelébe sem mentem, és az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a tornát.

Elmentem egy pszichológushoz, aki azt mondta, hogy valójában egy időre csak környezetváltozásra lenne szükségem, és ezt megfogadtam. Három-négy hónapra kimentem Dániába, ahol két magyar edző felügyelete mellett kezdtem újra, és ez segített.

Amikor beütött a koronavírus-járvány, hazajöttem, és utána már itthon is minden rendben lett. Úgy tervezem, hogy jövőre megint útra kelek, de most négy évre megyek, mert az Egyesült Államokban szeretnék továbbtanulni, és így ott folytatnám a tornát is. Egyébként éppen csak hazajöttem Japánból, most csütörtökön megyek ki egy négynapos vizitre a Nebraskai Egyetemre. Izgulok is, mert egyedül utazom.

Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba

– Hogy jött létre ez a kapcsolat?

– Igazság szerint már régen megfordult a fejemben, hogy jó lenne a tengerentúl járni egyetemre. Megbeszéltem anyuval, és ő is biztatott, hogy vágjak bele. Az interneten megnéztem, milyen lehetőségek vannak, több egyetemnek is írtam, és ahova most megyek, eleve ők voltak a legszimpatikusabbak, ők is érdeklődtek irántam.

– Mi lesz majd a fontosabb: a tanulás vagy a torna?

– Nehéz kérdés, de világ életemben mindkettőt próbáltam egy szinten tartani, eddig sikerült, bízom benne, hogy majd Amerikában is így lesz. Itthon természetesen Draskóczy Imre szövetségi kapitánynak is szóltam a terveimről, ő is azt mondta, hogy mindenben támogat. Úgy beszéltük meg, hogy a világversenyek előtt majd két héttel hazajövök a válogatókra, és ebbe az egyetem is beleegyezik. Nekik sem rossz reklám, hogy ha olyan versenyzőjük van, aki világbajnokságon szerepel.

– Főleg, ha olimpián is.

– Hát igen, az a nagy célom, hogy kijussak a 2024-es párizsi olimpiára, mégpedig a csapattal együtt. S szerintem erre nagyon jó esélyünk van.

Borítókép: Bácskay Csenge idén magasra jutott. Fotó:AFP/Fabrice Coffrini

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.