Lábát törte, majdnem feladta, most pedig nagyon büszkék vagyunk rá

Bácskay Csenge három éve a Buenos Aires-i ifjúsági olimpia tornaversenyein 15 esztendősen ezüstérmes volt ugrásban, idén pedig a felnőtt mezőnyben is „beugrott” a földkerekség legjobbjai közé. Kedvenc szerén szériavilágkupa-győztes lett, a múlt hét végén pedig a Japánban, Kitakjushúban rendezett vb-n az ötödik helyen zárt. Úgy tervezi, hogy jövőre az Egyesült Államokban tanul tovább, és cikkünk megjelenésekor éppen a Nebraskai Egyetemen tart terepszemlét – még elutazás előtt beszélgettünk vele.

2021. 10. 29. 7:08
Hungary's Csenge Maria Bacskay competes in the Women's vault qualifications during European Artistic Gymnastics Championships at the St Jakobshalle, in Basel, on April 21, 2021. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP) Fotó: AFP/Fabrice COFFRINI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Fotó: Instagram/bacskaycsenge

– Legalább megvolt az aznapi edzése is... Ami a közeljövő tréningjeit illeti, tervbe van véve, hogy a jelenlegi 5,0-s és 4,8-as erősségű ugrásain nehezít?

– Igen, a Jurcsenko nyújtott testű másfél csavaros ugrásomból mindenképpen szeretnék dupla csavarost, annak már 5,4 az erőssége. A másik, Cukahara egész csavaros ugrás helyett pedig lehet, hogy belevágok egy teljesen újba, ha összejön, az 5,2 pontot érne.

– Felemás korlátról és gerendáról is nagyot lehet esni, de kívülről nézve a legfélelmetesebb az ugrás, aligha véletlen, hogy a tokiói olimpián a tornasport jelenkori legnagyobb sztárja, az amerikai Simone Biles is itt blokkolt le. Mit gondol erről?

– Teljesen meg tudom érteni. Bizony előfordul, hogy valaki hirtelen nem tudja, mit is kell csinálnia, hiába hajtotta végre azt a mozdulatot már több százszor is. Én is jártam már így, de nem ugrásban, hanem felemás korláton.

A 2018-as Buenos Aires-i ifjúsági olimpia dobogóján:

– Három éve ezüstérmes volt az ifjúsági olimpián, tavaly a mersini felnőtt Eb-n bronzérmes csapatban, most ötödik lett a vb-n. Töretlen a felfelé ívelő pályafutása?

– Ezt nem mondanám, mert 2019 elején éppenséggel eltörtem a lábam egy edzőtáborban, így lemaradtam az Európai Játékokról is, pedig már be voltam nevezve. Elúsztak számomra a világkupák is, és a nyáron hiába kezdtem újra a felkészülést, nem nyertem vissza a formámat, így a vb-re sem jutottam ki. Ekkor nagyon magam alá kerültem, egy ideig a terem közelébe sem mentem, és az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a tornát.

Elmentem egy pszichológushoz, aki azt mondta, hogy valójában egy időre csak környezetváltozásra lenne szükségem, és ezt megfogadtam. Három-négy hónapra kimentem Dániába, ahol két magyar edző felügyelete mellett kezdtem újra, és ez segített.

Amikor beütött a koronavírus-járvány, hazajöttem, és utána már itthon is minden rendben lett. Úgy tervezem, hogy jövőre megint útra kelek, de most négy évre megyek, mert az Egyesült Államokban szeretnék továbbtanulni, és így ott folytatnám a tornát is. Egyébként éppen csak hazajöttem Japánból, most csütörtökön megyek ki egy négynapos vizitre a Nebraskai Egyetemre. Izgulok is, mert egyedül utazom.

Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba

– Hogy jött létre ez a kapcsolat?

– Igazság szerint már régen megfordult a fejemben, hogy jó lenne a tengerentúl járni egyetemre. Megbeszéltem anyuval, és ő is biztatott, hogy vágjak bele. Az interneten megnéztem, milyen lehetőségek vannak, több egyetemnek is írtam, és ahova most megyek, eleve ők voltak a legszimpatikusabbak, ők is érdeklődtek irántam.

– Mi lesz majd a fontosabb: a tanulás vagy a torna?

– Nehéz kérdés, de világ életemben mindkettőt próbáltam egy szinten tartani, eddig sikerült, bízom benne, hogy majd Amerikában is így lesz. Itthon természetesen Draskóczy Imre szövetségi kapitánynak is szóltam a terveimről, ő is azt mondta, hogy mindenben támogat. Úgy beszéltük meg, hogy a világversenyek előtt majd két héttel hazajövök a válogatókra, és ebbe az egyetem is beleegyezik. Nekik sem rossz reklám, hogy ha olyan versenyzőjük van, aki világbajnokságon szerepel.

– Főleg, ha olimpián is.

– Hát igen, az a nagy célom, hogy kijussak a 2024-es párizsi olimpiára, mégpedig a csapattal együtt. S szerintem erre nagyon jó esélyünk van.

Borítókép: Bácskay Csenge idén magasra jutott. Fotó:AFP/Fabrice Coffrini

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.