nem szeret repülővel utazni, de a Philadelphia és Budapest közti több mint hétezer kilométeres távot örömmel teszi meg, amikor szövetségi kapitány hazahívja a válogatottba. Kedden jó hangulatban szállhatott újra repülőre, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba, hiszen a válogatott legutóbbi két győztes vb-selejtezőjén, San Marino (4-0) és Lengyelország (2-1) ellen is gólt szerzett.
– Az eddigi legjobban sikerült válogatott összetartásom volt – fogalmazott lapunknak Gazdag Dániel. – Az egyetlen szépséghiba, hogy már nem volt esélyünk kijutni a világbajnokságra. Ez rontja az összképet.
A vb-kvalifikáció mindenképp bravúrkategória lett volna, mivel a 24 csapatos Eb-mezőnnyel ellentétben a 2022-es katari tornán csak 13 európai válogatott vehet részt, ráadásul a csoportunkban Anglia és Lengyelország is nagyobb játékerőt képviselt.
Ugyanakkor az, hogy a válogatott Albánia mögé szorulva a negyedik helyen zárta a vb-selejtezős csoportját, nem csak a nyári Eb-n bemutatott bravúrok, a franciák és a németek elleni pontszerzés fényében keltett csalódást.
– Felemás érzéseim vannak – árulta el Gazdag, aki a tíz mérkőzésből nyolcon játszott. – Voltak meccseink, amelyeken jó teljesítményt nyújtottunk, említhetem a Lengyelország elleni hazai döntetlent, amelyet simán megnyerhettünk volna. De az Anglia ellen, a Wembleyben elért döntetlen is csodálatos eredmény volt. Sajnos voltak olyan találkozók is, amelyeken abszolút nem azt mutattuk, amit elterveztünk, gondolok itt az Albánia elleni két vereségre és az Andorra elleni hazai, nyögvenyelős győzelemre.
A válogatott kétarcú csapat benyomását keltette idén, de Gazdag elmondása szerint arra nem jöttek rá, min múlt, hogy egyszer erőn felüli bravúr, máskor kínos kudarc lett egy-egy meccs vége: – Sokat beszélgettünk erről, de igazából nem tudjuk megmondani az okokat. A kilengések után próbáltunk előre nézni, mielőbb kimászni a gödörből. Azt gondolom, az angliai meccsen újra a jó irányba indultunk el, ezt kellene folytatnunk.
A 25 éves középpályás 2018 óta ott volt a válogatott keret közelében, de egyértelműen az idei év hozta meg számára az áttörést: eddig tizenegyszer szerepelt a nemzeti csapatban, s ebből hétszer 2021-ben lépett pályára. A szám nagyobb is lehetett volna, de Gazdag közvetlenül az Eb előtt megsérült, így hiába volt tagja Rossi keretének, nem vehetett részt a hazai rendezésű tornán, amely a válogatottnak az év fénypontját jelentette.
– Nem volt nagy sérülés, begyulladt a térdem, de a lehető legrosszabbkor jött – emlékezett vissza a korábbi Honvéd-kedvenc. – Fél óráig csak szótlanul ültem a kispadon, küszködtem a könnyeimmel.
Örültem, hogy a csapat jól szerepelt, szurkoltam a fiúknak, de nekem ez az Eb rossz emlék az életemben.
Azt is hozzátette, pont azért, mert lemaradt az életre szóló élményről, kettőzött erővel küzd azért, hogy ő is átélhessen valami hasonlót a nemzeti csapattal. Úgy érzi, tagja lehet a jövő együttesének, amelyet Rossi elkezdett kialakítani az ősszel.
– Ha egyénileg nézem, pozitívan zártam a vb-selejtezőket, lőttem három gólt, tudtam segíteni a csapatnak – értékelt Gazdag. – Az életkorom alapján is bízom benne, hogy meghatározó tagja lehetek a következő évek válogatottjának, persze azt is tudom, ehhez fejlődnöm kell. Az angol és a lengyel topligás játékosok tempóját nehéz volt felvenni, de ebből a szempontból jó helyen vagyok az Egyesült Államokban, ahol gyorsabb a játék, mint az NB I-ben.
Gazdag a nyáron szerződött a Philadelphia Union csapatához az addigi egyetlen profi klubjától, a Honvédtól, amelyben 212 meccsen lépett pályára, s alapembere volt a Rossi-vezette, magyar bajnokcsapatnak 2017-ben. Az Egyesült Államokban is rendszeresen játszik, már négy gólt ért el az MLS-idényben. – Kettő plusz két évre szóló szerződést írtam alá, amit szeretnék kitölteni – beszélt a terveiről a középpályás.
Korábban Marco Rossi azt nyilatkozta Gazdagról, hogy megállná a helyét a Serie A-ban is. – Olaszországban nőtt fel, biztos sok meccset látott meg játszott is jó páron, szóval én hiszek neki – jegyezte meg viccesen,
majd hozzátette: – Amerikából van út a nyugat-európai ligákba, talán egyenesebb is, mint az NB I-ből.
Akárhogy alakul a sorsa, Gazdag Dániel már most nagy utat tett meg: Nyíregyházától mintegy harminc kilométerre, Petneházán nőtt fel, most pedig a másfél milliós Philadelphiában él.
– Rengeteg szép emlékem van gyerekkoromból, ilyen a szilvalekvár illata, vagy ahogy a bátyámmal a gyümölcsösben futkározunk – mesélte. – Ötéves voltam, amikor Petneházán elkezdtem futballozni. Erdő öleli körül a pályát, gyönyörű hely.
Nekem az otthon a mai napig ott van, és próbálok a világ másik felén is úgy élni, ahogy azt a kis falumban a szüleimtől tanultam. Szerényen, normálisan, segítőkészen.
A párommal, Grétával, húszévesen, nagyon fiatalon lettünk szülők, a második fiunk már Amerikában született szeptemberben, és szerencsés vagyok, hogy nekik köszönhetően ilyen hamar rájöhettem, melyek az igazán fontos dolgok az életben.
Borítókép: Gazdag Dániel ünnepli a San Marino elleni vb-selejtezőn szerzett gólját (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
