Külföldi futballképzés, magyar válogatottság

Egyértelműen Willi Orbán volt a magyar futball eddigi legnagyobb „igazolása” külföldről, de Callum Styles is nagy értéket képvisel. Sorra vettük a labdarúgókat, akik úgy kerültek be a magyar válogatottba az elmúlt bő húsz évben, hogy a hazai utánpótlásban egyetlen percet sem töltöttek el.

Nagyszombat Trnava 20190321 Labdarúgás 2019 Európa bajnoki EB selejtező Szlovákia Magyarország Willi Orbán bánat Fotó: Szabó Miklós Nemzeti Sport Fotó: Szabó Miklós

Hétfőn hirdette ki Marco Rossi szövetségi kapitány a magyar válogatott keretét a március végi Szerbia és Észak-Írország elleni felkészülési meccsekre. Újoncként bekerült a csapatba az angol Callum Styles, aki a Championshipben szereplő Barnsley FC balszélsője, a nagymamája révén van magyar felmenője, és nemrég megkapta az állampolgárságot.

A 21 éves játékos Buryben született, ezidáig végig Angliában futballozott, a magyar labdarúgáshoz semmi köze, nemsokára mégis válogatott lesz. Rossi korábban dicsérte őt, elmondása szerint Styles jól illeszkedik majd a csapatba, amely védekezni is tudó balszélsőkből amúgy sem áll túl jól.

Mindenesetre az Angliából importált játékos a 3 millió eurós piaci értékével egyből a hetedik legértékesebb futballista a magyarok között, tehát valódi erősítésnek számít.

Willi Orbán is gyökértelen volt a magyar futballban, amikor válogatott lett 2018-ban, s akkor a 14 millió eurós értékével ő volt a leginkább piacképes magyar. Azóta is ennyit ér a Transfermarkt kimutatása szerint, de Szoboszlai Dominik (28 millió) és Szalai Attila (15 millió) megelőzte a sorban.

Willi Orbán mindent beleadva küzd a magyar válogatottért Fotó: Mirkó István

Orbán az RB Leipzig alapembereként a válogatott egyik vezére, az eddigi 28 meccsén védő létére már öt gólt is szerzett. A 29 éves játékos édesapja magyar, de ő maga Kaiserslauternben született és nőtt fel. Ugyan előkerült néhány anekdota a gyerekkorából magyarországi pecázásokról, de

Orbán kérdés nélkül a német futball terméke, aki 25 évesen öltött először magyar mezt magára – a válogatottban.

Cikkünkben éppen ezt, a nevelkedés helyszínét, nem pedig a puszta származást vettük alapul. Koman Vladimir családja például Ukrajnából való, de a gyerekkorában Szombathelyre költözött a család, és ő a Haladás utánpótlásában nevelkedett, tehát „futballmagyar”.

Hasonló történet Thomas Sowunmié is, aki ugyan Nigériában született, de 1989-ben Dunaújvárosba költöztek az apja munkája miatt, így 12 évesen ott kezdett el futballozni, s a magyar klubokban felnőve vitte a válogatottságig.

Nikolics Nemanja és Nagy Ádám a magyar válogatottban Fotó: Török Attila/Nemzeti Sport

Több más példa is akad Styles és Orbán mellett azonban arra, hogy valaki már felnőtt fejjel lépett be a magyar labdarúgás világába, és hívták be később a nemzeti csapatba az állampolgárság megszerzése után.

Eredményei alapján kiemelkedik a sorból Nikolics Nemanja, nemcsak azért, mert egészen a közelmúltig 42 meccsen nyolc gólt szerzett a válogatottban, hanem azért is, mert három különböző országban, az NB I mellett a lengyel és az amerikai élvonalban is gólkirály volt.

A Fehérvár csatára nem Magyarországon járta ki a „Bevezetés a góllövés alapjaiba” című kurzust,

hiszen 2006-ban már 19 évesen került a honi futball vérkeringésébe barcsi belépővel, az azt megelőző tíz évben Szerbiában, Zentán kergette a labdát. Nikolics 2011-ben lett magyar állampolgár, a válogatottban két évvel később debütált.

Fontos szereplője lett a magyar futballnak Leandro is, aki Brazília egyik leghíresebb klubja, a Corinthians utánpótlásában is nevelkedett, majd 1999-ben 17 évesen került az MTK felnőttcsapatába.

Később a Haladásban robbant be az NB I-ben, 2002-ben már húzóemberként szerződtette őt a Fradi, ahonnét 2004-ben a magyar válogatottba is bekerült. 16 meccs jutott neki, de ennél sokkal többet kapott Magyarországtól, többek közt magyar feleséget és családot is.

A Bundesligában is kiemelkedett

A nagybányai születésű Miriuta Vasile nemcsak a teljes utánpótláskorát töltötte Romániában, hanem a felnőtt pályafutását is ott kezdte meg, 1991-ben játszott a Dinamo Bucurestiben is. Egy évvel később, 24 évesen igazolt Győrbe, de magyar válogatott már németországi légiósként lett 2000-ben.

A másodosztályú Cottbusba igazolt ki, amelyet előbb feljutáshoz segített, majd 2001 tavaszán már a Bundesligában zárta 11 góllal és ugyanennyi gólpasszal az idényt. Csak azt bánhattuk, hogy ekkor, 32 évesen már több meccs volt mögötte, mint előtte: a válogatottban mindössze kilencszer játszott, egyetlen gólját 2002-ben egy Spanyolország elleni barátságos találkozón szerezte (1-1).

A Debrecenben ismertté vált Kerekes Zsombor a szerb futballon nevelkedett, a néhai Jugoszláviában az FK Ada utánpótlás-játékosa volt, majd már felnőttként a Szpartak Szuboticában szerepelt, 26 évesen került hazánkba, s Lothar Matthäus kapitánysága idején volt kilencszer válogatott.

Leandro után Vinícius Paulo lett a második brazil, aki játszott a magyar nemzeti csapatban, és szintén eredeti hazája egyik legnagyobb klubjában nevelkedett, a védő a Kakát is elindító Sao Paulóban kezdte. 2011-ben, 21 évesen került Fehérvárra, ahol egészen 2020-ig futballozott, közben magyar állampolgár és válogatott is lett – hétszer.

Meg kell említeni Predrag Bosnjakot is, aki az egykori Jugoszláviában született és a vajdasági Nagykikindán kezdett futballozni, 25 évesen került Magyarországra. Az NB III-ból igazolta le a Haladás, ahol befutott, lecsapott rá a Fradi, és miután állampolgárságot kapott, 2014-ben Pintér Attilánál debütált Albánia ellen. Többször nem lépett pályára piros-fehér-zöldben.

Felkészül: Callum Styles.

Borítókép: Willi Orbán a magyar válogatottban (Fotó: Szabó Miklós/Nemzeti Sport)