Minden statisztika szerint az atlétika volt a tokiói olimpia legsikeresebb sportága, és az atlétika azóta is töretlen lendületben van. A belgrádi fedett pályás világbajnokságon márciusban három világcsúcs is született. Férfi rúdugrásban a svéd Armand Duplantis 620 centire javította a két héttel korábban ugyancsak Belgrádban, az akkor a vb-főpróbának minősülő nemzetközi versenyen elért 619 centis rekordját.
Férfi 60 méter gáton az amerikai Grant Holloway még az elődöntőben beállította a 7,29-es másodperces világcsúcsát – a döntőben „csak” 7,39-es idővel győzött. A női hármasugrást a venezuelai Yulimar Rojas 15,74 méteres világcsúccsal nyerte meg, a régi rekordot 15,43-mal tartotta. Ennél nagyobbat szabadtéren sem ugrottak, Rojas tavaly a tokiói olimpiát 15,67 méteres világrekorddal nyerte meg – nem kérdés, hogy a 16 métert ostromolja.
Atlétikában 1983-ban Helsinkiben rendezték az első szabadtéri vb-t, 1987-ben Rómában a másodikat, 1991-ben Tokióban a harmadikat, azóta viszont kétévente van vb-n, tehát a páratlan években. 2021-ben viszont az eugene-i vb-t a koronavírus-járvány miatt halasztani kellett, ezért csúszott át erre az évre. Európában legutóbb 2017-ben volt szabadtéri vb, Londonban, utána 2019-ben Doha, a katari főváros követte.
Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics) elnöke a következőket nyilatkozta, előre nézve a jövő évi budapesti vb-re:
Nagyon izgalmas ötéves időszakot él át a sportág, hiszen minden évre jut egy világbajnokság vagy olimpia, amelyeken az egész világ megcsodálhatja az atlétikát. A budapesti világbajnokság lesz a 2023-as versenynaptárunk központi eleme. Ennek az eseménynek fontos öröksége lesz Magyarország és az atlétika számára a csodálatos új Nemzeti Atlétikai Központ és a sportág szélesebb körű magyarországi fejlesztése, amely biztos vagyok benne, hogy hosszú időn át inspirálja majd a jövő nemzedékeit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!