Ez a versenyfutás 2-2-vel érkezett el az utolsó lehetőségig, ami igen nagy meglepetésnek számít, és ismét a Kecskemét miatt. A két csapat azért nem találkozott a középszakaszban, mert a KTE nem volt tagja az élmezőnynek, végül a hetedik helyről érkezett a rájátszásba, ahol az egész bajnokság legnagyobb meglepetését szállítva a negyeddöntőben kiütötte 3-1-gyel az aranyéremre hajtó Szolnokot. Ezután pedig a Körmenddel szemben is kicsikarta két hazai győzelemmel az ötödik meccset úgy, hogy több kulcsjátékosa is sérült, és Forray Gábor vezetőedző kényszerűségből több tizenéves fiatalt is bevetni kényszerült.
A mérkőzést a Kecskemét kezdte jobban Xavier Pollard remekelt, az első tíz pontból nyolcat ő szerzett. Percekkel később szigorított a védekezésén a Körmend, támadólepattanók megkaparintásával gyakran jutott második lehetőséggel a támadásokban, és az első negyedet meg is nyerte 18-15-re. Ez a korábbiaktól eltérően előrevetítette a szoros eredményű küzdelmet, ugyanis az első két körmendi találkozón a hazai csapat az első tíz percben ennél jóval nagyobb előnyt dolgozott ki.

És a KTE nem engedte el magától a házigazdát, amelyet akkor éppen Maliek White vitt a hátán, de ennek ellenére a nagyszünetben a vendégek vezettek 35-33-ra. A harmadik negyedre Wesley Gordon felnőtt White mellé, és a két csapat fej fej mellett haladt előre. Szívósan ragadt a Körmendre a Kecskemét, ám a negyedik negyed derekára elhúzott tizenkét ponttal a hazai együttes, és úgy tűnt, a KTE elfáradt, kijött a minőségi különbség a kispadok között. Ám a vendégek ekkor – ki tudja, honnan véve az erőt – feltámadtak, és egy 9-0-s rohanással feljöttek 77-74-re. Közben Forray Gábor technikait is kapott, ami egy szoros meccsen jelentős lehet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!