Hetvenkilenc éves korában elhunyt Juhász István, a Ferencváros olimpiai bajnok, VVK-győztes futballistája. Az egykori kiváló középpályás a klub honlapján olvasható megemlékezés szerint 13 szezont játszott a zöld-fehéreknél, ferencvárosiként 480 mérkőzésen 87 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot (1964,1967, 1968, 1976), háromszor Magyar Kupát (1972, 1974, 1976). Juhász István tagja volt az 1964/65-ös idényben a Vásárvárosok Kupáját nyert Ferencvárosnak – a döntőben 1-0-ra verték a Juventust –, illetve még szerepelt egy-egy alkalommal VVK- és KEK-döntőben is.
Az FTC örökös bajnoka (1974) tagja volt az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmes magyar csapatnak, ahol nem mindennapi módon, repedt tüdővel lépett pályára. Az ötkarikás játékokon hat mérkőzésen egy gólt szerzett. A magyar válogatottban 23-szor lépett pályára, az 1972-es, Belgiumban megrendezett Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el.
– 1963. november 7-én mutatkoztam be a felnőttcsapatban, igaz, elég érdekes körülmények között. A korszak sztárjai, Albert Flórián, Rákosi Gyula és Novák Dezső sérült volt, én pedig éppen indultam az ifjúsági meccsre. Erre mondja az akkori vezetőedző, Mészáros József, hogy várjak még, mert az első csapatban játszom majd. Nagyon meglepett, amit mondott, de olyannyira, hogy rúgtam négy gólt a Pécsi Dózsának, és azzal nyertünk 5:1-re. Attól kezdve pedig a némedi parasztfiú bekerült az elit Fradi-családba – emlékezett vissza a bemutatkozásra egy korábbi interjúban Juhász.
Az egykori játékos a 75. születésnapja alkalmából készített interjút a FradiMédia, akkor így vallott soha nem szűnő fradizmusáról:
– Bárhol voltam vagy vagyok a világon, a második otthonom az FTC. Jóban-rosszban mindig ott volt nekem a klub, és nagyon büszke vagyok rá, hogy itt kezdtem a pályafutásomat, és Magyarországon csak a zöld-fehéreknél futballoztam. Nem is bánom, hogy nem játszottam máshol, mert fantasztikus eredményeket és sikereket értem el a karrierem során, és mindezt a Ferencvárosnak köszönhetem. Ezt soha nem felejtem el.
Mint ahogy a fradisták százezrei, milliói nem felejtik el Juhász Istvánt. Nyugodjék békében!
