A párizsi olimpián emberségből a legtöbbet egy olyan magyar sportolótól tanulhattunk, aki nem szerzett érmet. A birkózó Losonczi Dávid világbajnokként érkezett Párizsba, de „csak” ötödik lett, ami után nem kereste a kifogásokat, pedig mondhatta volna, hogy az elmúlt fél évben családi tragédiák árnyékolták be a felkészülését, a bátyja súlyos balesetet szenvedett, a hozzá közel álló nagynénje pedig elhunyt. Ehelyett felajánlotta a helyezéséért járó 15,73 millió forintot jótékony célra, mert, mint mondta, nem a pénz vezérelte. Volt kiről példát vennie, az édesapja hívő emberként rendszeresen jelentős összeggel támogatja a pesterzsébeti nyugdíjasokat.
Losonczi Dávid térdét nemrég megoprálták, így háromhetes kényszerpihenőjét tölti, ennek ellenére nem feledkezett meg az ígéretéről, ráadásul nem adta fel olimpiai álmait. Nem tagadja, nagyon rosszul érintette a későbbi győztes, Szemen Novikovtól az elődöntőben elszenvedett vereség, de hisz abban, hogy minden okkal történik és már pozitívan látja a helyzetet, majd kijelentette, nem áll meg az olimpiai aranyéremig.
– Nekem az emberség az elsődleges célom, hogy azért szeressenek, aki vagyok, ne azért, amit elértem. Nyilván nem az ötödik helyért mentem ki, de az emberek ettől függetlenül is szerettek, azért, aki vagyok. Ez minden szempontból nagyon sokat adott, hatalmas motivációt jelent a jövőre. Szóval mindent összevetve: nagy lecke, drága tanulópénz volt Párizs, mégis pozitív élményként maradt meg – mondta az ESMTK sportolója.
Már természetesen arról is döntött, hogy a párizsi felajánlása alapján kiknek juttatja el az olimpiai 5. helyéért járó pénzjutalmát. Miután az államtól megkapta a 15,7 millió forintot, ezt az összeget a sajűát zsebéből kiegészítette 16 millió forintra, és úgy döntött, három részben fogja szétosztani. Losonczi azt nem árulta el, hogy pontosan kiknek adja ezt a pénzt, de az egészségügyet, a lakhatási problémákkal küzdő embereket és állatmenhelyeket is egyaránt szeretne belőle támogatni. Már tavaly a világbajnokság megnyeréséért járó jutalmából is hárommilliót adományozott a rászorulóknak: egy-egymiliót adott az erzsébeti katolikus egyháznak, az erzsébeti nyugdíjasoknak és az erzsébeti rászoruló családoknak.
– Amikor odaadtam, az hihetetlenül szép pillanat volt, rengeteget jelentett nekik és nekem is. Ezek olyan csodák, amelyekért megéri csinálni ezt az egészet. Hál’ istennek megvan mindenem, tizenhatmillió forinttal nem lennék se több, se kevesebb, azoknak az embereknek viszont nagy szükségük van rá, akiknek ezt adom. Soha nem a pénzért birkóztam, a célom az, hogy dicsőséget szerezzek Magyarországnak, és egészen biztos, hogy a jövőben is ugyanígy gondolkozom – jelentette ki a Nemzeti Sportnak Losonczi Dávid.
Egy 24 éves fiatalember megmutatta ennek a pénzközpontú világnak, miként lehetne jobbá tenni az életet. Losonczi Dávid nemcsak sportolóként, hanem emberként is milliók példaképévé vált.
