idezojelek

Olimpiai eszme

Két és fél hétben komplett emberi drámák sűrűsödnek, láthatóvá válik a láthatatlan, ezért is ez a világ legkülönlegesebb sporteseménye.

Szalay Attila avatarja
Szalay Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Czeglédi Zsolt

Magyarország hat arany-, hét ezüst- és hat bronzéremmel, az éremtáblázaton a tizennegyedik helyen zárta a párizsi olimpiát. Egyetlen bronzzal elmaradt a termés a tokiói játékokétól, ugyanakkor egy helyet javult a helyezés a három évvel ezelőtti tizenötödikhez képest.

Ezek a száraz tények, de egy olimpia többről szól ennél, mert két és fél hétben komplett emberi drámák sűrűsödnek, láthatóvá válik a láthatatlan, ezért is ez a világ legkülönlegesebb sporteseménye. Szóval azontúl, hogy számolgatjuk az érmeket, érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen tükröt tartott elénk az olimpia és mit kaptunk tőle, amit érdemes elraktározni magunkban 2028-ig, amikor majd Los Angelesben lobban fel újra a láng.

Sokatmondó, hogy a párizsi olimpia egyik legfelkapottabb sztárja a török sportlövő, Yusuf Dikec volt, aki hanyag beállással, zsebre dugott kézzel, mindössze egy füldugót és hétköznapi szemüveget viselve szerzett ezüstérmet, amivel internetes mémmé vált, a laza póza bejárta az egész világot, miközben a kubai birkózó, Mijaín Lopez sokkal kisebb hullámokat vert azzal, hogy zsinórban az ötödik olimpiáján lett bajnok, felfoghatatlan sporttörténelmet írva. Mindez a legkevésbé Dikec hibája, aki abszolút nem tűnt szenzációhajhásznak, és a következőt mondta a hirtelen jött népszerűségről: „Azt hiszem, a lövőpózom jól megjeleníti az olimpiai eszmét, a fair playt, az egyszerűséget, a tisztaságot, a természetességet. Ezért kapott olyan nagy figyelmet.”

Az utóbbi megállapítása téves: egyszerűen azért vált virálissá a póza, mert poént csináltak belőle, az emberek röhögtek rajta egy jót, és mentek tovább a dolgukra. Valahogy úgy, mint amikor egy átlagos amerikai lány belemondja a kamerába, hogy „hawk tuah”. Az pedig a vevőközönség hibája, hogy mire van igénye. Ez is egy tükör, amit Párizs tartott elénk. 

A Dikec által a maga módján valóban megtestesített olimpiai eszme persze számos más esetben is megjelent Párizsban, csak meg kell látnunk ezeket a nagyszerű, inspiráló történeteket, amelyek egy mémnél tartalmasabb lelki táplálékot nyújtanak.

 Emlékezzünk csak a magasugrás olasz címvédőjére, Gianmarco ­Tamberire, aki a verseny hajnalán kínzó görcsre ébredt, bekerült a sürgősségire, vért hányt, de a kórházból a stadionba ment, és ugrott a döntőben. Nem nyert, mégis győztesnek láthatjuk.

S voltak hasonlóan nagyszerű, Dikec szavaival élve a fair play és a tisztaság tüzében edzett magyar sportolók is. Gondolhatunk Rasovszky Kristófra, aki a szennyezett Szajnában leúszott tíz kilométer végén, az első helyen a célba érve nem élete legnagyobb sikerének örült, hanem egyből a mögötte még a bronzéremért küzdő társát, Betlehem Dávidot űzte-hajtotta előre torkaszakadtából. Aztán amikor ő is beúszott nagy csatában a harmadik helyen, összeölelkezve, egymásra borulva hátast dobtak a Szajnába, amiben benne volt minden közösen végigszenvedett edzés emléke a Balatonban vagy az olimpia előtt éppen a Dunában.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A két nyílt vízi úszó befutója volt az olimpia egyik legemlékezetesebb, leginkább megindító magyar pillanata, de a legtöbbet egy olyan sportolótól tanulhattunk, aki nem szerzett érmet. 

A birkózó Losonczi Dávid világbajnokként érkezett Párizsba, de „csak” ötödik lett, ami után nem kereste a kifogásokat, pedig mondhatta volna, hogy az elmúlt fél évben családi tragédiák árnyékolták be a felkészülését, a bátyja súlyos balesetet szenvedett, a hozzá közel álló nagynénje pedig elhunyt. Ehelyett felajánlotta a helyezéséért járó 15,73 millió forintot jótékony célra, mert, mint mondta, nem a pénz vezérelte. Volt kiről példát vennie, az édesapja hívő emberként rendszeresen jelentős összeggel támogatja a pesterzsébeti nyugdíjasokat. 

 

 

Párizsban lett hat arany-, hét ezüst-, hat bronzérmünk és még legalább egy példaképünk. Utóbbi nem számít az éremtáblázaton, de reményt ad a mémek világában.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Újbeszél, újdemokrác

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Európának észhez kell térnie

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Közveszélyes Konteómessiás

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Próféta a saját hazájában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.