A kétezres évekre egyre komolyabb befolyással bírt a magyar kézilabdára a sportág délszláv élvonala. Játékosok, edzők érkeztek Magyarországra, mivel itt a jobb anyagi lehetőségek mellett az otthoninál profibb körülmények között és színvonalasabb bajnokságban játszhattak. A játékosok többsége fizikálisan és technikailag is kitűnő alapokkal rendelkezett, ráadásul az otthonról hozott mentalitás, a mindenáron győzni akarás gyorsan népszerűvé tette őket.

Az első fecske
Amíg a hazánkba érkező horvát és (észak)macedón játékosoknál nem igazán merült fel a honosítás, addig a Szerbiából érkezett, sokszor magyar gyökerekkel is rendelkező kézilabdázók örömmel vették fel a magyar állampolgárságot és öltötték magukra a magyar címeres mezt. Az első szerbiai honosított játékos Bajusz Sándor volt, aki a Pick Szegeddel nyert két magyar bajnoki cím és egy Magyar Kupa-győzelem mellett hat alkalommal pályára lépett hazánk válogatottjában 2000-ben. Tizenöt gólt szerzett, de nagy tornán nem szerepelt, mivel akkoriban válogatottunk rendszeresen lemaradt azokról.
Három játékos és egy edző volt a csúcs
Nenad Puljezevics szintén Szegedről került a magyar válogatottba 2007-ben. A kapus a szerb válogatottban ötvenszer lépett pályára, de egyre többször mondták neki, hogy váltson címert, mivel a magyar csapat kapusgondokkal küzd. Végül letette az állampolgársági esküt, és 2007-től két világbajnoki és két Európa-bajnoki tornán állt a magyar kapuban. Hogy megérte őt honosítani, azt gyorsan bebizonyította a dánok elleni csoportmeccsen, valószínűleg az is honfitársának érezte a kapust, aki nem örült a honosításának.
A honosítási csúcsot a kudarcos, 2010-es bécsújhelyi Európa-bajnokság hozta. A kínos meglepetésre a csoportkör után búcsúzó magyar válogatottban Puljezevics mellett Nikola Eklemovics és Milorad Krivokapics is helyet kapott, ráadásul Csoknyai István szövetségi kapitány munkáját a Pick Szegeddel bajnok Vladan Matics segítette. Eklemovicsnak egy világbajnokság után ez volt a második, egyben utolsó Eb-je a magyarokkal, míg Krivokapicsnak ez az első kontinenstornája volt, később még egy vb- és egy Eb-szereplés jutott neki. Matics később, 2019-ben szintén Csoknyai Istvánnal irányította még a magyar csapatot.