Bajusztól Ilicsig, azaz szerbek a magyar férfi-kézilabdaválogatottban

Ma este 18 órától a szerbiai Zomboron játszik világbajnoki felkészülési mérkőzést Szerbiával a magyar férfi-kézilabdaválogatott. Válogatottunkban jelenleg is szerepel egy szerbiai születésű játékos, Ilics Zorán, akinek a választott hazája Magyarország. Nem egyedi eset az övé, tizenöt éve volt, amikor három szerbiai játékos és egy edző képviselte hazánkat az Európa-bajnokságon.

Ilics Zoran Magyarország színeiben, Szerbia ellen játszik ma Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kétezres évekre egyre komolyabb befolyással bírt a magyar kézilabdára a sportág délszláv élvonala. Játékosok, edzők érkeztek Magyarországra, mivel itt a jobb anyagi lehetőségek mellett az otthoninál profibb körülmények között és színvonalasabb bajnokságban játszhattak. A játékosok többsége fizikálisan és technikailag is kitűnő alapokkal rendelkezett, ráadásul az otthonról hozott mentalitás, a mindenáron győzni akarás gyorsan népszerűvé tette őket.

Nenad Puljezevics magyar mezben Fotó: MTI

Az első fecske

Amíg a hazánkba érkező horvát és (észak)macedón játékosoknál nem igazán merült fel a honosítás, addig a Szerbiából érkezett, sokszor magyar gyökerekkel is rendelkező kézilabdázók örömmel vették fel a magyar állampolgárságot és öltötték magukra a magyar címeres mezt. Az első szerbiai honosított játékos Bajusz Sándor volt, aki a Pick Szegeddel nyert két magyar bajnoki cím és egy Magyar Kupa-győzelem mellett hat alkalommal pályára lépett hazánk válogatottjában 2000-ben. Tizenöt gólt szerzett, de nagy tornán nem szerepelt, mivel akkoriban válogatottunk rendszeresen lemaradt azokról.

Három játékos és egy edző volt a csúcs

Nenad Puljezevics szintén Szegedről került a magyar válogatottba 2007-ben. A kapus a szerb válogatottban ötvenszer lépett pályára, de egyre többször mondták neki, hogy váltson címert, mivel a magyar csapat kapusgondokkal küzd. Végül letette az állampolgársági esküt, és 2007-től két világbajnoki és két Európa-bajnoki tornán állt a magyar kapuban. Hogy megérte őt honosítani, azt gyorsan bebizonyította a dánok elleni csoportmeccsen, valószínűleg az is honfitársának érezte a kapust, aki nem örült a honosításának.

A honosítási csúcsot a kudarcos, 2010-es bécsújhelyi Európa-bajnokság hozta. A kínos meglepetésre a csoportkör után búcsúzó magyar válogatottban Puljezevics mellett Nikola Eklemovics és Milorad Krivokapics is helyet kapott, ráadásul Csoknyai István szövetségi kapitány munkáját a Pick Szegeddel bajnok Vladan Matics segítette. Eklemovicsnak egy világbajnokság után ez volt a második, egyben utolsó Eb-je a magyarokkal, míg Krivokapicsnak ez az első kontinenstornája volt, később még egy vb- és egy Eb-szereplés jutott neki. Matics később, 2019-ben szintén Csoknyai Istvánnal irányította még a magyar csapatot.

Ma is van szerb származású válogatottunk

A szerb kézilabda a kétezertízes években nem tudott jelentős eredményt felmutatni sem válogatott, sem klubszinten, az országban a kosárlabda, a labdarúgás, a röplabda és a vízilabda mögött volt a sorban. Egy-egy játékos rendszeresen ugyan eljutott a topcsapatokba, de ez komoly hatást nem gyakorolt a sportág ottani megítélésére és eredményeire.

Persze akadt, aki „hagyományos” karriert futott be honosítottként. Az újvidéki Marko Vaszics, miután Csurgón gólkirály lett, bemutatkozhatott a magyar válogatottban, igaz, ott két meccsig jutott csak, Uros Vilovszki viszont 2018-ban még egy Európa-bajnokságon is pályára lépett.

A korábbi trend viszont megváltozott. Több fiatal, szerbiai születésű játékos már serdülőkorban keresi a lehetőséget, hogy Magyarországra jöjjön játszani, és itt fusson be karriert. A zombori születésű Sunajko Stefan Szegeden mutatkozott be a BL-ben, és bár nem tudta megvetni a lábát hosszabb időre, a teljesítménye arra elég volt, hogy 2021-ben meghívót kapjon az Eb-keretbe. Nála komolyabb karriert fut be jelenleg is a magyar címeres mezben a zentai Ilics Zoran, aki 15 éves korában jött Magyarországra, a veszprémi évek után Hamburgban és a Plockban játszott, ahova jövőre visszatér majd. Egyre érettebb a játéka, és 23 éves korára kihagyhatatlan keretből, ráadásul ő volt az első szerbiai születésű magyar férfi kézilabdázó, aki olimpián szerepelhetett.

Akik lehettek volna magyar válogatottak

Sokan biztosra vették, amikor a kétezres évek elején Sterbik Árpád Veszprémbe igazolt, hogy egyenes útja lesz a magyar válogatottba. A kapus Jugoszláviában született, szerb színekben volt először válogatott, majd később a spanyolokkal lett világbajnok. Többször nyilatkozta, hogy Magyarországon érzi a legjobban magát, jelenleg is Veszprémben él. Korábban úgy nyilatkozott, hogy amikor a kétezres években beszélgettek a honosításáról, nem látta alkalmasnak a pillanatot, hogy Magyarország színeit képviselje. 

Legutóbb az osztrákok világbajnoki keretének kihirdetésénél kapták fel sokan a fejüket. A magyar női válogatott Albek Anna bátyja, Albek József is szerepel Ausztria 18 fős világbajnoki keretében. A zentai születésű 25 éves balátlövő Adán kezdett kézilabdázni, majd a Nemzeti Kézilabda Akadémiára került, 2017 óta pedig a Holding Graz csapatát erősíti. Magyar állampolgársággal is rendelkezik, korábban a magyar juniorválogatottban is pályára lépett. Az osztrák állampolgárságot tavaly kapta meg, és novemberben be is mutatkozott a válogatottban, sőt, ha a két csapat úgy szerepel, a középdöntőben a magyarok ellen is pályára léphet.